Három a magyar IT projekt
Korábbi cikkünkben bemutattuk a világ TOP10 legnagyobb hatású IT projektjét a nemzetközi PMI Projektmenedzsment Intézet összeállítása alapján.
Akkor arra kértük olvasóinkat, hogy keressük meg a legnagyobb hatású magyar IT projekteket. Kísérletképp Szalay Imre vállalkozott rá, hogy hármat felvillant a legfontosabbak közül:
Személyes tudományos érdeklődésből a számítógép-alkalmazás szakembergárdája
Kalmár László vezetésével indult be az első hazai számítástechnika szakos képzés az 1957/58-as tanév I. félévétől.
Magának a professzornak az érdeklődése az 1950-es években a kibernetika felé fordult, és vállalta a küzdelmet e tudományterületek hazai meghonosításáért is (mikor támadták, védekezésként megnevezett olyan szovjet tudóst, aki az adott területtel foglalkozott). 1956-ban Kalmár László megszervezte a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Bolyai Intézetében híres szemináriumát, a matematikai logika és a kibernetika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerését célozva, a szemináriumi munka során kinevelődött egy ütőképes oktatógárda.
Kalmár László, a lelkes pedagógus és vérbeli közéleti ember, hamarosan elérkezettnek látta az időt arra, hogy elindítsa a matematikai logika alkalmazásához és a számológépek programozásához értő szakemberek képzését a Szegedi Egyetemen. Kiharcolta a minisztérium beleegyezését, hogy a kétszakos harmadéves tanárjelöltek 5 százaléka „az egyik szakjuk elhagyásával, a megmaradt tantárgy egy speciális területén elmélyültebb tanulmányokat folytathasson”. 1957 őszén – az országban elsőként – így vette kezdetét a (számológépes) alkalmazott matematikus képzés Szegeden. Ezzel megkezdődött az ún. szegedi iskola működése. A Kalmár professzor által létrehozott tárgy, szak, majd kar a hazai informatikai szakember gárda legkiválóbbjait képezte és képzi a jellemzően erős elméleti alapokra épülő praktikus tudást adva.
Hazai innovációs lánctól a nemzetköziségig
A Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI) 1966-ban kezdődött meg a TPA típusú számítógépek fejlesztése. Az első példányt a Számítógéptechnika ’68. kongresszuson ismerhette meg a szakmai és érdeklődő közönség.
A gépcsalád mintájául az USA-beli Digital Equipment Corporation (Digital) PDP-típusú gépei szolgáltak. A cél az volt, hogy a TPA gépeken a Digital gépekre írt programok tudjanak futni, bár a gépek belső felépítése nem volt ismert a KFKI tervezői előtt.
A TPA számítógépcsalád megjelenése és elterjedése a hetvenes és nyolcvanas években meglehetősen szokatlan volt az akkori hazai viszonyok között. Akkoriban az volt a gyakorlat, hogy a nagyobb szabású programokat országos szinten határozták el, országos szinten támogatták. A TPA számítógépek gondolata, megvalósítása és elterjesztése alulról induló kezdeményezés volt. A KFKI vezetése támogatta ezt a kezdeményezést, sőt védőernyőt tartott fölé, s megszervezte a gyártás, az anyagbeszerzés és a járulékos eszközök biztosítását a szocialista hiánygazdálkodás körülményei között. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, a minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához. A rendszerváltozás hajnalán, 1989-ben a Digital cég a Számalkkal és a KFKI-val közös magyar céget alapított, és ez a cég átvette a számítógép alkalmazási kultúra és üzleti megoldások további terjesztését az országban. Sikereivel a legnagyobb számítógépes céggé vált Digital Magyarország nagyon erős identitással rendelkező csapatának tagjai máig meghatározó szerepet játszanak a hazai informatikában.
A web topológia felméréséből új tudomány
A hálózatelmélet matematikai probléma: a hálózatok matematikáját Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdte tanulmányozni, Barabási Albert-László az erdélyi születésű, Budapesten végzett, Amerikában dolgozó tudós ellentétben a matematikusok által vizsgált véletlenszerű hálózatokkal, az organikusan létrejövő hálózatokat vizsgálta. Munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, s megdöbbentő módon kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet. Eszerint az önszerveződő hálózat létrejöttéhez vezető mechanizmusok nagyon hasonlóak: folyamatosan növekszik és változik, a csomópontok közti kapcsolatok pedig nem teljesen véletlenszerűen jönnek létre, hanem az erősebb, több kapcsolattal rendelkező csomópontok könnyebben szereznek új kapcsolatokat. Mára gyakorlatilag az derült ki, hogy majdnem minden, a legkülönbözőbb rendszerekben létrejött komplex hálózat ilyen: a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok, a szociális háló, az élő anyag biokémiai rendszere, az emberek szexuális kapcsolatainak hálózata és a számítógép-hálózatok. A hálózatelmélet így segít a specializálódott tudományszakoknak újra kommunikálni egymással, újra egységben látni az igen alaposan feltárt részjelenségekből adódó következtetéseket.
Ön szerint melyik a TOP10 legnagyobb hatású magyar informatikai projekt? Juttassa el hozzánk toplistáját a kepesg@njszt.hu címre – a válogatásban segíthet virtuális kiállításunk!
https://itf.njszt.hu/merfoldkovek#event-a-hazai-informatika-tortenete
