Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 2021-2030
A 2014-es Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát felváltó új infokommunikációs keretstratégia, az NDS tervezete elkészült, elfogadásra rövidesen a kormány elé kerül. Az NDS átfogó célja, hogy Magyarország a gazdaság, az oktatás, a kutatás-fejlesztés-innováció, valamint a közigazgatás területén olyan összehangolt erőfeszítéseket tegyen a digitalizáció előmozdításáért, hogy az elhatározandó intézkedéseknek köszönhetően hazánk digitális fejlettsége az évtized közepére elérje, sőt meghaladja az Európai Uniós átlagot.
Most a társadalmi vitája zajlik, az elkészült Stratégia elolvasható, és hozzászólásokra is van lehetőség itt:
Az Európai Bizottság 2014 óta a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (The Digital Economy and Society Index, DESI) szóló jelentésekkel követi nyomon a tagállamok digitális fejlődését. Az NDS-ben is ezt a mércét tekintik alapnak, s alapvetően a DESI felosztását tekintve tűzik ki az egyes területeken az elérendő célokat.
A májusban kiadott legutóbbi DESI-értékelés szerint Magyarország az EU-s rangsor alsó felében szerepel, a 28 tagállam közül a 21. Míg az infrastruktúra fejlettségét tekintve az ország a 7. helyen áll, a többi területen nagyobb a lemaradása: a digitális készségek terén 19., a digitális technológiák integráltságában már csak a 26., míg a digitális közszolgáltatásokban a 24. helyen áll.
A stratégia mérhető célokat fogalmaz meg, melyeket 2030-ra kellene elérni.
1. A gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot.
2. A digitális készséggel nem rendelkezők aránya a 16-74 éves korosztályokban csökkenjen 2 százalék alá.
3. Az integrált (digitalizált) vállalati folyamatokkal (lényegében ERP szoftvert használó) vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot.
4. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak (az űrlapokat interneten benyújtók) aránya érje el a 90 százalékot.
Ehhez komoly infrastrukturális, oktatási és gazdaságtámogató intézkedéseket is ígér a stratégia. Például a lakosság részére tömegesen szervezett digitális kompetenciákat fejlesztő képzéseket, az informatikus-képzésben részt vevők számának növelését. Segítenék a kkv-k digitalizációs törekvéseit dedikált programokkal, támogatnák a digitális startupokat. Emellett az állami adatvagyon gazdasági célú hasznosítása is szerepel a tervezett eszköztárban. Komoly tervek vannak a digitális állam fejlesztésére, melybe például az okos települések és térségek fejlesztése mellett az adatalapú közigazgatás megteremtése is szerepel, ez a közhiteles nyilvántartások és az e-közigazgatási szolgáltatások közötti adatkapcsolat kialakításán alapul.
A Neumann Társaság tevékeny részese kíván lenni az NDS stratégiai célok teljesítésének. A digitális készségek fejlesztése terén eddig is fontos szereplő volt, hiszen az elsők között (korábban digitális esélyegyenlőség fogalmat használva) ismerte fel ennek a jelentőségét, DE! konferenciájával, ECDL képzési rendszerének az igényekhez való mindenkori alakításával. De az informatika hazai fejlődésében és informatikai tudás megosztásában szakosztályaival, a tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében, középiskolai szakkör- és versenyrendszere folyamatos működtetésével hatalmas és hasznos, bár kevéssé ismert és értékelt, szerepet játszott és játszik.
Szalay Imre
