Kempelentől az MI-ig: Infokommunikációs csomópont az Álmok Álmodói 20-on

A Neumann Társaság szakértői munkája is gazdagította a jelenlegi legnagyobb és hiánypótló technikatörténeti kiállítást

 

A Neumann Társaság több hónapos, intenzív szakmai részvételével valósult meg a Millenáris Álmok Álmodói 20 kiállításának Infokommunikációs csomópontja. A világszínvonalú, interaktív tárlat erénye, hogy tágabb összefüggéseiben mutatja meg az informatikát – és arra is van tér és hely, hogy a sokat emlegetett iskolateremtők mellett például a közelmúlt startup-sikerei is megjelenhessenek. Kempelen Farkastól a Preziig – és a mesterséges intelligenciáig, melyet a Mesterséges Intelligencia Koalíció együttműködésével a jelenig, sőt a jövőig mutat be a Neumann Társaság idővonala a tárlaton.

Az egész Álmok Álmodói tárlat 6000 négyzetméteren terül el, a látogatói útvonala másfél kilométer hosszú, így akár több órás kirándulást is tehet az érdeklődő a bemutatott „6+1” csomópont érdekességei között. Az Infokommunikáció az egyik kiemelt csomópont, melyet igényes, korszerű módon tár fel a kiállítás.

Az Infokommunikációt a legszélesebben értelmezi, a nyelvtől és beszédtől az íráson és nyomtatáson, a képrögzítésen és hangrögzítésen át, a telekommunikáción keresztül jut el a modern informatikáig, a hálózatelméletig és a mesterséges intelligenciáig. Az interaktív tárlaton rengeteg tablószöveg és kép található, nem kis részt az NJSZT virtuális gyűjteményére, az Informatikatörténeti Adattárra építve – és persze tárgyakban is gazdag, a műtárgyak Kempelen Farkas beszélőgépének modelljétől Rátai Dániel Leonar3Do 3D tervező rendszerének hurkapálcából, szívószálból és más, hétköznapi eszközökből készült prototípusáig terjednek.

Fotó: Millenáris
Egy kisgyerek csodálja a Neumann-féle IAS-gép előtt tisztelgő művészi installációt. Fotó: Millenáris

A csomópont leglátványosabb installációja Neumann János IAS-gépét idézi fel, de körülötte is számos érdekes, vonzó elem található: találkozhatunk Gestetner Dávid stencilgépével, Gábor Dénes hologramjával, Goldmark Péter Károly mikrobarázdás lemezével – kinagyított, óriás mikrobarázdával és a különböző hanghordozók kapacitását összehasonlító bemutatóval -, kipróbálható "TV-stúdióval" és egy olyan speciális, interaktív enteriőrrel is, ahol a régi TV-készülékek elé irányított lapmonitoron a televíziók képernyői elevenednek meg – és Nemes Tihamérről és a televíziózás más úttörőiről mesélnek.

Fotó: Millenáris
Megelevenedő TV-s enteriőr. Fotó: Millenáris

A sokak által az első modern számítógépnek tartott, Neumann-féle IAS gép egy hatalmas művészi installációként tornyosul a látogató előtt, a stilizált gépbe be lehet lépni – és ott egy látványos, video-art vetítés látható, két oldalán a magyar informatika leghíresebb tárgyait bemutató képekkel, melyek közül több a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán készült: Szegeden egyébként az itt látható tárgyak többszöröse tekinthető meg eredetiben.

Vetítés az Álmok Álmodói 20 tárlaton. fotó: Millenáris
Látványos vetítés az Álmok Álmodói 20 tárlaton, a háttérben a híres magyar számítógépes tárgyak fotóival. Fotó: Millenárus

A Millenárison csak néhány emblematikus tárgy kapott eredetiben helyet: az első mikroprocesszor, az Intel 4004, hiszen az Intel cégnél két honfitársunk, Gróf András és Vadász László is úttörő munkát végzett. Kutor László csodálatos óbudai gyűjteményéből Jánosi Marcell világelső mikrofloppyja és a Lukács testvérek Homelab-1 nevű háziszámítógép-prototípusának megmaradt háza is itt kapott helyet, a híres Primo és Proper-16 számítógép mellett.

Homelab-1. fotó: Millenáris
A Homelab-1 számítógép belső alkatrészei nem maradtak fenn, de doboza igen. Kutor László gyűjteményéből. Fotó: Millenáris

A modern informatikáról szóló részen olvashatunk Simonyi Endréről, a később szakújságíróként is híressé lett mérnök nagyjából a Jobs-Wozniak párossal egy időben épített személyi számítógépet – és a Bill Gates köréből ismert, amerikai HCC klubba is eljutott, azt Magyarországon is meghonosította. (Simonyi Endre egyébként Gróf András padtársa volt az elemiben – míg Neumann János és a BASIC atyja, Kemény János egymástól néhány száz méterre születtek Pesten, igaz, 23 év különbséggel).

Simonyi Endréről szóló tabló a Millenárison. Fotó: NJSZT
Simonyi Endre munkásságát bemutató tabló az Álmok Álmodói 20 kiállításon. Fotó: NJSZT

A Muszka Dániel-féle Katicabogár (egy Minikati nevű, kései változata), a 2001-es terrortámadás után Amerikában is kulcsfeladatot végző Kürti-féle adatmentés, a közösségi médiában korai sikernek számító iWIW sztori, a magyar játékfejlesztés (például Mérő László és az XL-25 elektronikus játék), no meg Charles Simonyi szoftverfejlesztő munkája, de a magyar startupok is bemutatót kaptak.

Kutor László a Millenárison. Fotó: NJSZT
Kutor László az Álmok Álmodói 20 megnyitóján. Fotó: NJSZT

A történet a Neumann Társaság által biztosított MI Idővonallal ér véget: a QR-kódokkal az NJSZT Informatikatörténeti Adattárára mutató linkekből kiderül: az MI-kutatás sem ma kezdődött, például a Neumann Társaságnak 1976 óta van mesterséges intelligencia szakosztálya… A gépi intelligencia tudománya több hullámban fejlődött, számos témakört felölelve, magába olvasztva.

Dömölki Bálint az általa írt MI Idővonallal. Fotó: NJSZT
Dömölki Bálint az általa írt MI Idővonal kipróbálása közben, a megnyitón. Fotó: NJSZT

Mindenkinek ajánljuk, hogy látogasson el a Millenárisra!

Képes Gábor

NJSZT, az Álmok álmodói 20 - Infokommunikációs csomópont vezető tanácsadója

Fotó: Millenáris
Látogatók és hanghordozók. Élmény a kiállítás! 
Fotó: Millenáris