40 éven át oktatott informatikát a KLTE-n, a DE-n. Részt vett az OOP, a Java és az Oracle elterjesztésében. Közreműködött számos hazai és nemzetközi konferencia szervezésében. Tankönyvek írója, szerkesztője.
Részletes keresés
Találatszám ebben a szűrésben összesen: 9225
101 / 462. oldal, 2001 - 2020. találat
A szekszárdi Gyógyinfok igazgatója volt. A hazai egészségügy teljesítmény-alapú finanszírozás kidolgozója, majd államtitkárként felügyelte a rendszer bevezetését. Később a SOTE EIFTI igazgatója volt.
Az ELTE egyetemi tanára volt. Kiemelkedő oktatási, kutatási, fordítói és könyvszerkesztői tevékenységet folytatott. A közreműködésével készült szakkönyveket és jegyzeteket évtizedeken át használták a felsőoktatásban.
Az ELTE Informatikai Karának docense, az NJSZT Robotika Szakosztályának alapító elnöke. A Nantes-i Egyetem Természettudományi Kar Informatikai Tanszékén szerzett PhD fokozatot 1997-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a számítógépes alapismeretek, a számítógépek felépítése és mobil alkalmazásaik tantárgyak felelős oktatója, a robotika labor felelőse. Kutatási témái: a formális módszerek, a mesterséges intelligencia, robotika, IoT.
33 évig volt a balatonfüredi Szívkórház főorvosa; úttörője volt a számítástechnika alkalmazásának a kardiológiában és az izotópos diagnosztikában. 1970 és 1980 között az OMFB egyetlen orvos-tagja volt.
Életművének kiemelkedő eredménye 1990 után az államigazgatási informatika koordinációjára létrehozott Informatikai Tárcaközi Bizottság, amelynek titkára, majd elnöke volt. Szervezési, irányítói képessége valamennyi szakmai területen megnyilvánult.
Horváth Gyula az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense.
Ügyvitel- és rendszerszervezéssel foglalkozott iparvállalatoknál, majd a KSH intézményeiben. Része volt abban, hogy az 1960-as években hazánk korszerű ICT 1900-as számítógépeket szerzett be. Sok fiatalt ő indított el a rendszerszervezésben.
A HIX alapítója és üzemeltetője. Az eredetileg a külföldön élő magyarok kommunikációja céljából létrehozott listákat becslések szerint több, mint húszezren olvassák. Az olvasók legnagyobb része Magyarországról és az Egyesült Államokból éri el a HIX fórumait, összesen mintegy 50 országból.
51 éven át volt a BME oktatója. 28 éven át az ÉMK informatika-oktatásának egyik irányítója, a BME alaptárgyi informatikaoktatás alakítója. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet, szakmai cikk, kutatási jelentés (társ)szerzője.
A SZOTE-n vezetésével alakult meg az SZK; az egyetem informatikai hálózat kiépítésének szervezője. Orvos-informatikai alkalmazások kutatója és megvalósítója. Végül a VE-n tanszékvezető és az informatika tanári szakcsoport vezetője volt.
A valószínűségszámítás, a statisztika és a lineáris algebra nemzetközi hírű kutatója, a KLTE TTK volt dékánja. Tanszéket, számolóközpontot alapított; iskolateremtőként beindította a KLTE programozó matematikus képzését.
Az ECDL Minősítő Bizottságának alapító tagja. A Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese, az ECDL vizsgaközpont vezetője; diákjaik 90 százaléka ECDL vizsgát tesz.
A hazai számítástechnika oktatás egyik úttörője, a Számok alapító igazgatója volt; szerkesztője sok számítástechnikai jegyzetnek, értelmező szótárnak, folyóiratnak. Tagja volt az NJSZT Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának.
Három évtizedes szakmai életútját az információbiztonság, az elektronikus hitelesítés és aláírás elterjesztése iránti szakmai elhivatottság jellemzi.
Alapító tagja, majd alelnöke a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetségnek (MELASZ), az Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesületének.
Szervezési, programozási, matematikai modellezési feladatokkal kezdte. Később szakújságíróként, egyetemi oktatóként és társadalmi munkában a számítástechnikai kultúra terjesztése érdekében tevékenykedik.
A hazai számítástechnikai kultúra elterjesztésért dolgozott; a nemzetközi TéT együttműködés, a KFI politika és a hazai KFI finanszírozás egyik irányítója. Több nemzeti program (pl. TNP, IKTA) felelőse volt az OMFB-ben.
Az NJSZT Országos Kongresszus’79 Programbizottságának tagja.
Publikációiból:
Példatár a műszaki ügyvitel gépesítéséhez, Központi Statisztikai Hivatal, Ügyvitelgépesítési Felügyelet, Budapest, 1965. Az iparvállalati szervezőmunka tervezésének néhány módszere és problémája (szerzőtárs), Kohó- és Gépipargazdasági Szervezési Számítástechnikai Intézet, Budapest, 1975. Gyártási rendszerek, bérrendszerek, bérügyviteli folyamatok gépesítése, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1971.
1971-től nemzetközi cégek K+F vezetésében vett részt (ABB, Data SAAB, Philips és Ericsson). 1996-ban az Ericsson Traffiklab, majd az R&D egység alapítója. Az NKTH elnöke; hazai egyetemek rektori tanácsadója volt.
Kutatói és oktatói tevékenysége során az operációkutatás, a kombinatorikus optimalizálás, a döntéstámogatás, a szoftverminőség menedzselés, a szoftverfolyamat javítás és a szoftvertechnológia témákban ért el eredményeket.



