Szervezeti és Működési Szabályzat

I. Általános rendelkezések

  1. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (a továbbiakban: NJSZT) az Alapszabálya szerint folytatja tevékenységét. Az Alapszabályban nem részletezett kérdések szabályozására szolgál a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ).
  2. Jelen SZMSZ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá az NJSZT Alapszabálya alapján készült, figyelemmel a hatályos munkajogi szabályozásra és a számviteli törvény rendelkezéseire.
  3. Az NJSZT Elnöksége a módosított SZMSZ-t az Elnökség 2022. április 8. napján megtartott ülésén az alábbiak szerint hagyta jóvá.

II. A társaság szabályzatai

  1. Jelen SZMSZ tartalmazza az alábbi szabályzatokat, melyek szerint a Társaság a működését folytatja:
    • III. Az NJSZT Titkárság működési szabályzata
    • IV. Tagdíj és támogatói hozzájárulások
    • V. Szakmai és területi közösségek működésére vonatkozó szabályozások
    • VI. Kizárási folyamat
    • VII. Számviteli politika
    • VIII. Díjbizottság működési szabályzata
    • IX. Egyéb szabályozások
  2. A fenti szabályzatokon túl egyéb jogszabályi előírás, illetve az Elnökség határozata alapján egyéb belső szabályzatok, végrehajtási utasítások is kiadhatók. A belső szabályzatokat minden esetben az Elnökségnek kell jóváhagynia.

III. Az NJSZT Titkárság működési szabályzata

A Titkárság az Alapszabályban rögzítettek szerint működik.

A Titkárság felelős vezetője az ügyvezető igazgató. Q gyakorolja a munkáltatói jogkört az NJSZT alkalmazottjai felett. A munkavállalók a feladataikat a munkáltatótól kapott munkaköri leírások szerint látják el.

Munkarend

A munkaidő hétfőtől péntekig 8:00-16:30 között, pénteken 14:00 óráig tart. Külső közreműködők csak NJSZT munkavállalóval együtt tartózkodhatnak az irodákban. A Titkárság kulcsai csak a titkársági dolgozóknál és az elnöknél lehetnek, a tartalék kulcsok — pl. takarítás — kivételével.

A Titkárság az előzetesen bejelentett rendezvényekhez a munkaidőn túl is ügyeletet szervez.

Iratkezelés

Minden beérkező és kimenő anyagot, úgymint levelek, pénzügyi bizonylatok, szerződések, stb — a reklámanyagok kivételével — a Titkárságvezető érkeztet, iktat, digitalizál és továbbít az illetékesnek. A postázást egy dedikált munkatárs végzi.

Pénztári órák

A Titkárság lehetőség szerint minden pénzmozgást elektronikus úton (utalás, bankkártya) bonyolít. Készpénzmozgás előzetesen időpontegyeztetés szerint.

Tűzvédelmi előírások

A kötelező tűzrendészeti előírásokat betartva mindenki a megfelelő gondossággal kezeli a rábízott gépeket és eszközöket. Az utolsóként távozó munkatárs köteles a helyiségeket ellenőrizni (munkaállomások, printerek lekapcsolása stb.), és a riasztóberendezést működésbe hozni. A takarékosság jegyében a villanyokat le kell kapcsolni és fűtési szezonban a fűtésszabályozót 15 °C-ra állítani. Reggel az elsőként bejövő (általában a takarító) köteles beszabályozni a megfelelő hőmérsékletet.

IV. Tagdíj és támogatói hozzájárulások

  1. Az éves tagdíj mértékét az Elnökség határozza meg. Azt az NJSZT hírlevelében, tagnyilvántartó rendszerében és a honlapján hozza nyilvánosságra.
  2. A diákoknak és a nyugdíjasoknak biztosítható kedvezmény mértékét szintén az Elnökség határozza meg.
  3. Ugyancsak az Elnökség jogosult a tagdíjfizetés alól — megfelelően alátámasztott szociális okokra hivatkozással — kivételt tenni.
  4. Az Elnökség jogosult meghatározni a szervezeti tagsággal járó éves díjakat, valamint egyes célfeladatok megvalósításához a támogatók (szponzorok) által nyújtott támogatások minimális mértékét.
  5. Az egyéni tagdíj mértéke a 2021. évtől 8.000 Ft (nyolcezer forint). A 2023. évtől az aktuális évi tagdíjbefizetés határideje a korábbi március 31-i határidőről január 31-re változik.
  6. A diák és a nyugdíjas tagdíjak mértéke a 50%-os kedvezmény biztosított.
  7. A szervezeti tagságra vonatkozóan az éves tagdíj minimális mértéke 150.000 Ft (százötvenezer forint), maximálisan 500.000 Ft (ötszázezer forint).
  8. A szponzori támogatások tekintetében az aktuális minimális mértéket az érvényben lévő „Együttműködési lehetőségek — 2022" ajánlat tartalmazza.

V. Szakmai és területi közösségek működésére vonatkozó szabályozások

  1. Az NJSZT-ben, az Alapszabály szerint rögzített területi és/vagy szakmai alapon szerveződő közösségek (a továbbiakban: szakosztályok) működnek. A szakosztályok nem önálló jogi személyek.
  2. A szakosztályokat a Titkárság tartja nyilván egy tagnyilvántartó rendszerben. Megalakulásukat és megszűnésüket az Elnökség hagyja jóvá.
  3. Minden szakosztály önállóan szervezi működését és programjait. Ugyanakkor minden, az NJSZT nevét használó rendezvény, esemény, sajtómegjelenés a közhasznúsági előírások figyelembevétele miatt előzetes központi egyeztetést igényel.
  4. A Titkárság a szakosztályok szakmai munkáját minden rendelkezésre álló adminisztrációs lehetőséggel támogatja. A szakosztályok tevékenységük anyagi támogatásához a Titkárságnak projekt- és költségtervet nyújtanak be. A Titkárság ez alapján hagyja jóvá és folyósítja a támogatást.
  5. A szakosztályok tevékenységét a Titkárságnak évente felül kell vizsgálnia, mely a szakosztály éves beszámolóján alapul — határideje a következő év január 31. — annak érdekében, hogy csak valóban az aktív szervezetekre épüljön a társasági munka.
  6. A szakosztályoknak az NJSZT biztosít megjelenést a honlapján. A tartalom meghatározása és az aloldaluk adminisztrációja a szakosztály feladata.

VI. Kizárási folyamat

Kizárandó a Társaság tagjai közül

  • az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával a Társaság céljainak megvalósulását veszélyezteti,
  • az a tag, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli — póthatáridőt kitűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó — felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
  • az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az alapszabály e magatartásokra más lehetséges jogkövetkezményt nem állapít meg.

A kizárási eljárást első fokon — az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tagok ügye kivételével — az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető — Társaságon belüli és kívüli — jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. Fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 90 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

  1. az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
  2. fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

VII. Számviteli politika

A Számviteli politikát és a kapcsolódó szabályozásokat az alábbi, külön szerkesztett dokumentumok tartalmazzák:

  • Számviteli politika
  • Pénzkezelési Szabályzat
  • Számlarend
  • Bizonylati rend
  • Eszközök és Források Értékelési Szabályzata
  • Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata

VIII. Díjbizottság működési szabályzata

A Díjbizottság az NJSZT tagjaiból álló bizottság, amely az Elnökség munkáját segíti.

1. A Díjbizottság hatásköre

A Díjbizottság hatásköre az NJSZT emlékérmeinek és kitüntetéseinek (például Kalmár-, Neumann-díj, Tarján emlékérem, Kemény János díj, illetve a Neumann plakett és oklevél) adományozottjaira javaslatokat gyűjteni, azokat értékelni és személyenkénti indoklással javaslatot tenni az NJSZT elnökségének a díjak odaítélésére.

2. A Díjbizottság működése

A Díjbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Díjbizottság elnöke minden alkalommal összehívja a bizottságot amikor erre az NJSZT elnöke felkéri. Az ülések lehetőleg jelenléti formában történnek, de szükség esetén online formában is szervezhető.

A Díjbizottság az emlékérmek és kitüntetések adományozására vonatkozó javaslattételi felhívással fordul az NJSZT tagságához a társaság hírlevelében.

A beérkezett jelölteket számba véve a Díjbizottság a határozatait konszenzusra törekvően, de végső soron szótöbbséggel hozza.

Az NJSZT emlékérmeit és kitüntetéseit az NJSZT tagjai és nem tagjai egyaránt megkaphatják. Ugyanaz a díj lehetőleg egy alkalommal adományozható ugyanannak a személynek.

A Díjbizottság működése az NJSZT elnökségétől független. A Díjbizottság díjak odaítélésére vonatkozó javaslatait az elnökség elé terjeszti. A díjak odaítéléséről az elnökség dönt lehetőség szerint a Díjbizottsági előterjesztése alapján. Az NJSZT elnöksége minden díj odaítélése előtt kikéri a díjbizottság véleményét.

3. A Díjbizottság megbízása A Díjbizottság öt főből áll.

A Díjbizottság megbízatása egy elnökségi ciklushoz kötődik. A Díjbizottság tagjait az NJSZT megválasztott elnöksége kéri fel a megválasztása után. Egy személy legfeljebb két ciklusban lehet a Díjbizottság tagja.

A Díjbizottság elnöke — hacsak valami nyomós indok ezt nem zárja ki - az NJSZT jelenlegi elnökét megelőző elnöke.

IX. Egyéb szabályozások

  1. A pénzintézeteknél vezetett számlák feletti rendelkezésre jogosultakat az NJSZT Alapszabályában rögzített képviselői jelölhetik ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézetekhez.
  2. A tízmillió forint feletti kötelezettségvállalás és pénzfolyósítás csak az Elnökség jóváhagyása alapján eszközölhető.

 

Budapest, 2022. április 8.

Csatolmány Size
Szervezeti és Működési Szabályzat 1.63 MB