Melléküzemágból Hungarikum – a Kürt-sztori
A Neumann Társaság egyik legaktívabb szakmai közössége, az Informatikatörténeti Fórum rendszeresen tart konferenciákat az Óbudai Egyetemen: ezek a találkozók nagy szakmai műhelyeket mutatnak be, s ma már eljutottunk odáig, hogy nemcsak a hazai számítástechnika úttörő vállalatai, intézetei, de ma is prosperáló cégek is bemutatják történetüket.
Senior találkozónak, baráti eseménynek sem utolsó egy ilyen találkozó – de az iTF figyel rá, hogy az elhangzó előadásokat rögzítse, hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye páratlanul gazdag Informatikatörténeti Adattárunkban is.
Az iTF október 4-i szakmai napján Kürt – adatmentésben a világelsők között címmel Kürti Sándor mutatta be az általa alapított, s adatmentési tevékenységével a Hungarikumok sorába emelkedett cégét. „Mi nyuszik már rég nem lennénk, ha a farkasok nem üldöznének állandóan” – ez volt a találkozó alcíme. Egy információbiztonsági cégtől ez igen találó és szellemes – bár a találkozó meggyőzött róla, hogy azért ez a „nyuszi” igencsak „nagyvad” a maga vadászmezején.
A konferencia résztvevőit az iTF elnöke, Tick József köszöntötte, majd maga Kürti Sándor vállalta a moderátor szerepét. A Kürt előzményeiről, forrásvidékéről testvére, Kürti János mesélt, aki 1970-ben szerzett diplomát – és az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában (EMG) kezdett dolgozni. Az akkor 3000 főt foglalkoztató vállalat ekkor már saját számítógépet gyártott EMG-830 néven (amely az ÉGSZI-nél, továbbá a folyamatirányítás területén az Inotai Hőerőműnél is sikeresen működött), illetve francia számítógépek meghonosításán dolgozott.
Kürti János az EMG-ben szerzett tudást kamatoztatta a mágneses adattárolók javítása területén. Érdekesen mutatta be a kort, a „hátizsák-import” világát és a Magyar Optikai Művek szerepét a floppyk gyártásában.
Innen Egri Béla vette át a szót, aki a Központi Fizikai Kutatóintézetet (KFKI) és az intézet MOM-mal való együttműködését ismertette. Az embargós nehezítések ellenére (vagy talán pont ezért) komoly hazai fejlesztések jöhettek létre: itt nem egyszerűen klónozásról, hanem nagyon bonyolult visszafejtésről és a hazai lehetőségek alkalmazásáról volt szó. Így jött létre a KFKI winchester technológiák számára készült tiszta szobája, ahol maximum 100 porszem volt a megengedett köblábanként – a tiszta szoba az akkori, erős magyar forint mellett is közel 29000 forintba került négyzetméterenként!
Kürti Sándor akkoriban – 1986-87 táján – a Sasad Tsz. melléküzemágaként reklámozta diszk technológiáját a Kongresszusi Központban. Innen indult az együttműködés, melyből diszkek javítására szolgáló céleszközök születtek – és Kürtiék lettek az első használói a tisztaszoba-technológiának.
A következő előadó a Neumann Társaság előző elnöke, Friedler Ferenc professzor volt. Ő egy szinte kortárs, ezredforduló utáni történetet villantott fel: a Kürt cég és a veszprémi Pannon Egyetem együttműködését. A gyümölcsöző kapcsolat egy székesfehérvári kórházi kórteremből indult, mert Kürti Tamás balesetet szenvedett a megbeszélésre tartva.
A szerencsés fordulat az, hogy az ipari szereplő és az egyetem évekig együtt tudott dolgozni: a cég hozta a témát, amit az egyetem továbbkutatott. A folyamatos interakció eredménye lett a FuturIT Informatikai Biztonsági Tudásközpont. A versenyképes projekt az egyetemi kar egész munkáját átalakította, modernizálta – a Kürt pedig azzal is profitált, hogy sok egyetemista tehetség hozzájuk ment dolgozni.
A konferencia első felét Kürti Sándor és az új ügyvezető, Kmetty József közös stand upja zárta. „Észrevették, hogy rögtön átvette az irányítást?” – kérdezte Kürti Kmettyre mutatva, aki valóban rutinosan fonta össze mondanivalóját az alapítóéval.
Mint megtudtuk, a rendszerváltáskori sikertörténet egy winchestermosó berendezéssel indult, amely a Hajdúsági Iparművek mosógépmotorja, egy ötven literes alumínium tartály és egy LADA ablaktörlő motor házasításából született.
A szürrealista szobornak is beillő masina sikert aratott, s hamarosan a Kürt szolgálataira a nemzetközi piacon is szükség lett.
A nemzetközi kiállítások legeredetibb standját is kiérdemelték, megint a szükségből kovácsoltak erényt a western vagy inkább eastern hangulatú fa standdal. A két vezető tréfás párbeszédéből számos sztorit megismerhettük. Hiába tanácsolta nekik egy kanadai szakember, hogy kizárólag az adatmentésre és információbiztonságra építsék brandjüket, még téglagyárat is kezelt egy időben a cég – az öreg gyár udvarán lovaskocsi állt, míg a másik „üzemága” a cégnek a csúcstechnikával foglalkozott.
A világsiker az ezredfordulón jött el, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Amerikának is szüksége volt a magyar adatmentési technológiára. Kürti Sándor George W. Bush elnökkel is találkozott, „megajándékozott a kézfogásával” – mondta a pozitív csalódást jelentő találkozóról.
A Kürt vállalat szociális felelősségvállalásáról három előadást hallhattunk délután: Sárkány Péter az alapítványt, Molnár Lajos a gimnáziumot, Kürti Tamás a Kürt Akadémiát mutatta be.
A Kürt Alapítvány a 90-es évek elején indult, a Stanford Egyetem programja nyomán támogatott hátrányos helyzetű gyerekeket, majd később létrejött a gimnázium, melynek alapítója, Herczeg Éva legendás hírűvé fejlesztette az intézményt. A mostani igazgató, Molnár Lajos a tanulás szabadságára, a szabad gondolkodásra és a demokráciára helyezi a hangsúlyt – annyira, hogy igazgatóként is bármely témában leszavazható, szavazata csak egy szavazat a többi között. Jelenleg egyébként közel félezer tanuló jár a Kürt-féle gimibe.
A Kürt Akadémia több ezer fős vállalatokat alakít át abból kiindulva, hogy a technológia felrobbantja a megszokott értékláncokat az üzletben. Kürti Tamás szerint új világban vagyunk, ahol az emberek megint emberséges munkát végezhetnek, mert az algoritmusok elvégzik helyettük a robotmunkát – legyen igaza!
Kertész Zoltán arra kereste a választ, hogy mivel érdemelte ki a Kürt cég a Hungarikum elismerést: meg is mondjuk a választ, azzal, hogy Magyarországon is híres és világhírt szerzett. 1989 óta 40000 elégedett ügyfél jelzi ezt, évi 3000 adatmentést végez egy cca. 10 fős mérnöki csapat. Az ügyfelek évi 18 országból hozzák elromlott winchestereiket, flash tárolóikat – azaz: féltett és pótolhatatlan adataikat.
Tóthmajor Máté és Kótai Szabolcs a Kürt szoftverfejlesztő részlegének munkáiba engedett betekintést.
A Secube elemzési, tervezési és folyamatos karbantartási tevékenységeket támogató webes rendszer, mellyel egy szervezet információbiztonsági irányítási rendszere (IBIR) megteremthetővé, átláthatóvá és kézben tarthatóvá válik. A Seconical pedig egy információbiztonsági elemző rendszer.
Ma itt tart a Kürt – amely a Sasadi Tsz melléküzemágából indult. A Hajdú mosogépre hajazó, barkács masinától jutott el az Amerikában is csodált technológiákig.
A cég természetesen szerepel az ITF Időutazás virtuális kiállításában is – Kürti Sándorról és Kürti Jánosról, akik mindketten a Neumann Társaság Kalmár-díjasai, pedig Adattárunkban is olvashatunk.
Képes Gábor
