eHétköznapok workshop a drónokról
Az NJSZT eHétköznapok szakosztálya célul tűzte ki, hogy a mindennapokban, az általános beszélgetésekben is sokszor előforduló bonyolult technikai eszközöket, ha lehet, közelebbről is bemutatja, ismerteti a laikusok számára is. E gondolat keretében került sor az „Okos megoldások a levegőben: drónok és az innováció új dimenziói” című online workshop megrendezésére is.
A rendezvényt Talyigás Judit, az eHétköznapok szakosztály elnöke nyitotta meg, s megemlékezett Nikola Tesláról (1856-1943), aki 1893-ban írta le és 1898-ban fogadták el a „mozgó járművek működését vezérlő szerkezet működése”, azaz egyszerűbb nevén a távirányítóról írt, és működésében be is mutatott szabadalmát. Egy hajó távirányítását mutatta be. Úgy tűnik, akkor még széleskörű alkalmazására a társadalom nem készült fel. De a mai háborús világban, ahol sok drónt használnak, érdemes Tesla még egy gondolatát idézni: „...az emberek védelmében ilyen távirányítású szerkezettel szabadna csak háborúzni”.
A workshop levezetésére Guld Ádámot, a szervezet titkárát, a PTE docensét kérték fel.
Az első előadást Dr. Várady Géza, a PTE, Műszaki és Informatikai Kar, Informatikai és Villamos Intézet tudományos dékán helyettese, egyetemi docens tartotta. A Miért pont drón? című előadását Várady docens is visszaemlékezéssel kezdte: és természetesen az első repülésre vágyók között említette Leonardo de Vinci-t is. Utána a drónokat jellemezte, van a merevszárnyú, amely nagy távra repül, de nem tud a levegőben megállni, a mozgószárnyú rotoros, amely stabilan áll egy helyben a levegőben, és a drón ballon.
1935-ben az Angol Királyi Haditengerészet már rendelkezett távirányított repülővel, és 1944 végén a Salamon szigeteknél az amerikai haditengerészet alkalmazott kísérleti szinten drónokat – mondta. Ezután a tranzisztoros technológia jelentős változást hozott a drónok terén is. De csak 2006-ban adta ki a Federal Aviation Administration (FAA) az első civil drón alkalmazási engedélyt. 2010-ben mutatták be az első Parrot AR Drone-t amely wifi-s működést is biztosított, s már játék volt, élő térképhasználattal.
A fejlesztések lehetővé tették az előre programozott feladatok elvégzését a drónok számára. Ma már egy kis drón tökéletes képfelbontást biztosít s 3 órát képes repülni. A széles körben elterjedő drónok használatát 2020 óta az EU-ban szigorúan szabályozzák, a legtöbb alkalmazáshoz engedély kell. A legnagyobb veszélyt a személyiségi jogok megsértse jelenti. Nagy lehetőséget lát az egyetem a drónok robotkarral történő kiegészítésének fejlesztésében. Az autonóm módon repülő, akadályokat kikerülő drónok számos helyen alkalmazhatók a parlagfű detektálástól a forgalomfigyelésen át, az épületek felméréséig. A jövő feladata lesz a drónok számára is a légi csatornák kijelölése. Az egyetemi oktatás, sajnos szűkös erőforrásokkal rendelkezik, így sok elképzelés nem valósul meg.
A második előadó Tukora Balázs, a PTE Műszaki és Informatikai Kar Műszaki Informatika Tanszéke egyetemi docense volt. Drónokkal támogatott parkoló rendszer: hogyan segíthetnek a drónok egy tömegrendezvényen parkolóhelyet találni? című előadásában felidézte, hogy 2021-ben, a covid-lezárás feloldását követően, a kecskeméti repülőbemutatóra érkező, végre kiszabaduló tömegek óriási káoszt okoztak: az érkező 40 ezer autó számára megoldhatatlan volt a parkolás. Ekkor merült fel az ötlet, hogy az ideiglenes parkolók esetén a szabad parkolók megtalálását drónok segíthetnék. A drón „megnézi és érzékeli” a szabad parkolóhelyeket, és képes meghatározni egy adott ponttól az odavezető – bejárható – legrövidebb utat. Az autók navigációja pl. mobilon keresztül megoldható. Miért lenne ez fontos? Mert gyakorlati haszna van. A rendszer kifejlesztése a drónok alkalmazása mellett robotika, MI és gépi látástudás ismeretet igényel, azaz a diákok számára ez egy komplex feladat. De szükség van itt útvonaltervezésre, drónok közötti kommunikációra, azaz rajban repülés megoldására is. Előre tanított neurális hálózatok segítségével, majd útvonaltervező algoritmussal lehet megmutatni az üres parkolóhelyet. Az önvezető autók is hasonló rendszereket használnak. Így a diákok számára mindez nagyon hasznos lehet.
Utolsóként Trugly Bence növényorvos, precíziós gazdálkodás szakmérnök, növényvédelmi szaktanácsadó előadását hallgathattuk meg, a BASF Hungária Kft. részéről. Drónok a mezőgazdaság szolgálatában: ábrándok, víziók, lehetőségek és korlátok címmel adott elő, konkrét mezőgazdasági alkalmazásokról. Drónok által készített képeket láthattunk, úgymint gyomírtók következtében elpusztult napraforgómezőkről, termőterületek virágzásának felméréséről, pockok okozta károk meghatározásáról. A drónfelvételek jelentős hozadéka, hogy például nem papíron készült tervek alapján végeznek permetezést, hanem a valóságos helyzet igényeihez igazítva. Így előfordul, hogy az egész tábla helyett csak egy kis gyomos területen kell permetezni. A drónok bevethetők továbbá a gépi kukorica címkézés ellenőrzése során, vagy akár a szőlőtőkék fertőzésének a felméréséhez – ilyen esetben elegendő a problémás tőkék kiemelése. Ugyancsak alkalmazhatók a gyümölcstermés felmérésére vagy a vetőmag, műtrágya vagy növényvédőszer célzott kijuttatására a termőföldeken. Mindez a növények természetesebb kezelését jelentené.
Az előadások után a hozzászólások elsősorban azt érzékeltették, hogy a drónok széleskörű alkalmazása és az erre irányuló felkészítés nagyon fontos lenne az egyetemeken, de azok sajnos jelentős forráshiánnyal küzdenek. Ez pedig a drónalkalmazások – ipari, mezőgazdasági és szolgáltatást támogató – szélesebb körű elterjedését is – erősen korlátozza.
Talyigás Judit
