Magyar bronzérem és egy Rubik-kocka a szívben
A Mariborban (Szlovénia) rendezett eJOI nemzetközi versenyen is lelkiismeretesen álltak helyt a magyar srácok. Egyikük, Németh Márton Tamás, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tanulója bronzérmet kapott (44. hely, 213 pont). Gábor Dávid (Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, Kapuvár) a 48., Székely Milán (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium) az 52. helyen szerepelt, míg Aszalós Péter 64. helyezett lett a 90 fős mezőnyben.
Az Európai Junior Informatikai Diákolimpia a 15.5 év alatti (2003. december 31. után született) tanulók versenye. A diákok – a nagyobbaknak szóló CEOI és IOI versenyek kiváló versenyzőihez hasonlóan – az NJSZT Neumann János Tehetséggondozási Programjának keretében készültek föl a versenyre. A csapatot Erdősné Németh Ágnes, az NJSZT alelnöke és helyettesként Leitereg András, ELTE PhD hallgató vezette. Most a csapatkapitánnyal beszélgettünk:
Csapatkapitányként és felkészítő tanárként is érintett voltam a versenyben. A diákom, Marci a programozást Logo nyelvvel kezdte. Múlt év óta vesz részt a Neumann Társaság Nemes Tihamér versenyén. A múlt évben második lett, idén már megnyerte, programozási kategóriában. Kiemelkedően tehetséges matematikából és informatikából egyaránt – és az a hobbija is, hogy matematika- és informatika feladatokat old meg. Persze a CEOI-n (Közép-Európai Informatikai Diákolimpia) és IOI-n, a világolimpián is részt kíván venni. Az a motivációja, hogy előtte járnak azok a tanítványaim, akikre hihetetlenül felnéz, mint Busa Máté, Csertán Andris, Pőcze Barni, Szente Peti, akik az OKTV-n is remekeltek, sőt Máté a CEOI-n is bronzérmes volt.
Természetesen a többi csapattag is a Neumann János Tehetséggondozási Programunkban készült a versenyre, a Logo- és a Nemes Tihamér versenyeken tűntek fel. Székely Milán volt a múlt évi Nemes Tihamér nyertese, Marci nagy versenytársa. Ő a Veres Péter Gimnázium tanulója – és a szentendrei Barcsayból, Herczeg Katalin tanárnő tanítványaként hozta ezt az elkötelezettséget. Jelenleg Nikházy László a felkészítő tanára.
A másik két diák múlt évben is részt vett már az eJOI-n, Gábor Dávid és Aszalós Peti. Kiváló srácok, akik nagy elvárásokkal indultak a versenyre. Az eJOI egy jó tapasztalás mindannyiuknak, egy szembesülés számukra, hogy milyen a nemzetközi mezőny. Egy ilyen mezőnyben bronzérmet elérni nagyszerű teljesítmény. Az országban kiválasztódott az a négy diák, aki kijutott a versenyre, korosztályukban talán a legjobb négy – és megtapasztalták azt, hogy az országhatáron túl azért nem feltétlen ők a legjobbak. De ez is fontos tapasztalat – és gondoskodunk arról, hogy legyen kedvük a további építkezéshez is.
Az eJOI mennyire kedvez annak, hogy a nemzetközi csapat összekovácsolódjon?
Barátságok, ismeretségek szövődtek, Facebook-bejelölések. Nagyon jó érzés az, amikor ezek a srácok egy következő versenyen újra összefutnak. Az eJOI-n összesen 24 ország indult, 86 hivatalos versenyzővel, de 90 fölött volt a versenyzők száma. A hivatalos nemzeti csapatok négy főből állnak, de néhányan versenyen kívül indultak, ötödik csapattagként. A tartalék csapattagok a tapasztalás kedvéért indultak. Ez a megmérettetés stratégiailag és pszichológiailag is jót tesz. Megismerni, milyen egy idegennyelvi környezetben.
A Maribori Egyetem Informatikai és Technikai Tanszékén volt a verseny, két egyforma teremben. Nagyon tetszetős elrendezés volt, de nagyon sűrű is, a gyerekek túl közel ültek egymáshoz.
Milyen feladatokat és milyen programnyelven kellett megoldaniuk?
C++ nyelven programozott a versenyzők többsége. Érdekes feladatok voltak, melyekből kettőt megemlítek példaként. Az egyikben bináris fára emlékeztető rúd-rendszerek végpontjaira kellett kabátokat akasztani úgy, hogy az egész rendszer egyensúlyban maradjon, azaz minden rúd legfeljebb egyet dőlhetett balra. Így kellett a különböző kampókra a kabátokat elhelyezni megfelelő sorrendben.
A másik, jópofa feladatban a Tetris játékból ismert T alakú alakzat középső celláját kellett egy négyzetrácson a megjelölt helyekre letenniük. A nehézséget az okozta, hogy a négyzetrács minden egyes cellájának van értéke. A feladatban a T-tetraminókat úgy kellett lerakni a rácsra, hogy a lefedett rész értéke maximális legyen.
Milyen számítógépeken folyt a verseny?
Idén, kísérleti jelleggel, normál asztali PC-k vagy laptopok helyett Raspberry PI-ken. Ezeket a masinákat a verseny végén megkapták a versenyzők ajándékba. eJOI feliratos, dedikált dobozos kis számítógépek ezek, modern, kísérletezésre alkalmas alaplapok, mindenféle outputtal. Fizikai kísérletekhez, okosotthon-vezérléshez kitűnőek. A gesztus nemes, az ötlet jó, ám volt ennek hátulütője is. Ezek a gépek nem annyira stabilak, például a futási, végrehajtási időt tekintve – és ez torzíthatja a versenyt, amely lassabban is folyt ezért...
Milyen volt a csapatvezetők kapcsolata?
Kollegiális és kiváló. Sok régi ismerőst láttam újra – volt, akivel utoljára négy éve dolgoztunk együtt egy workshopon és most újra „egymásra találtunk” – és sok új kapcsolatot építhettünk. Volt munkánk elég, minden nap hajnalig közgyűléseket tartottunk. Az eredeti olimpiai szabály az volt, hogy a versenyzők egy tizenkettede kap aranyérmet, egyhatoda ezüstérmet és legalább a feléig a rangsornak bronzot. A bronz határon néha nagyon kicsi a pontkülönbség. A „negyed ponttal maradtam le” érzést el akartuk kerülni úgy, hogy a versenyzők fele és hatvan százaléka között kerestük meg a legnagyobb pontkülönbséget és afölött lett húzva a határ. Ez a mi esetünkben azt jelente, hogy nem a 43., hanem a 44. helyezésnél húzták a határt. És pont Marci mögött volt a „gap”.
Milyen kísérőprogramok színesítették a szlovéniai eJOI-t?
Fantasztikus kirándulások, élmények, kiváló szervezéssel. A két versenynap között egy barlangot fedeztünk fel, egész pontosan egy hatalmas szlovéniai barlangrendszert jártunk be. Elképzelhetetlenül nagy kanyonban jártunk, földalatti folyóra csodálkoztunk rá. De ljubljanai városnézésre is volt lehetőség. A gyerekeknek elég sok ismerkedős, játékos programot szerveztek, hogy kikapcsolódjanak a versenynapok után, voltak egy science centerben is, ahol fizikai kísérleteket próbálhattak is. De raftingoltunk is a Dráván.
A nyitó és a záró eseményre egy Szlovéniában nagyon népszerű speakert kértek fel, nagyon ügyesen, humorosan motiválta a srácokat. Egy óriási labdát dobálva mutatta be a csapatokat, a csapattagok rajzolhattak valamit a labdára. Mi egy Rubik-kockát, amit egy szívbe tettünk bele.
Gyönyörű szimbólum. Végezetül egy összefoglaló kérdés a nyár végére. Hogy értékeled nyári tehetséggondozási tevékenységünket?
Azt gondolom, hogy az olimpiákról olyan eredményekkel értünk haza, amelyek visszaigazolják, hogy a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztálya jól végzi a munkáját és nemzetközi szinten is megálljuk a helyünk. Ezt visszaigazolta az eJOI-n a bronzérem, az IOI-n az arany- és bronzérem és a CEOI-n az abszolút első helyezés és a három bronzérem. Persze még van mit fejlődni, de lesz is rá sok alkalom. Az eJOI-s srácok közül például hárman még bőven lehetséges, hogy a Neumann Társaság szakmai vezetésével 2023-ban hazánkban, Szegeden rendezett IOI-n is részt vehetnek majd.
Az interjú augusztus 29-én készült.
Képes Gábor
Köszönjük az EMMI és a Nemzeti Tehetség Program támogatását!