Sürgősen forradalmasítanunk kell az oktatást!

Dr. Beck György írása a Világgazdaságban

 

Kereken egy éve töltöm be az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, vagyis az ECDL-képzést koordináló Neumann Társaság elnöki tisztségét, így már nem a munkáltató szemszögéből, hanem a képzés oldaláról szemlélhetem az infokommunikációs iparágat, amelyben negyven éve dolgozom.

dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke

Hogy ez a kettő ma már mennyire szorosan összefügg, azt jól szemlélteti az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet nemrég publikált tanulmánya, amelyből kiderül, hogy

a digitalizáció elterjedése révén 730 ezer olyan ember dolgozik Magyarországon, akinek a munkáját részben vagy teljes egészében robotok vagy számítógépes algoritmusok is el tudnák végezni.

A tanulmány szerint a mai vállalkozások 83 százalékánál legalább három olyan munkakörben foglalkoztatnak embert, amelynek teendőit gép is elvégezhetné.

Bár az automatizáció a legnagyobb mértékben a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókat érinti majd a legsúlyosabban, de kisebb-nagyobb mértékben minden iparágra hatással lesz. Azonban jelenleg még csak csekély mértékben lehet automatizálni a kreatív intelligenciát vagy a szociális készségeket igénylő munkaköröket.

Az amerikai Salesforce cég tanulmánya szerint

a negyedik ipari forradalom küszöbén a diákok 65 százaléka egy ma még nem létező munkakörben dolgozik majd felnőttkorában.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

De hogyan lehet egy gyereket képessé tenni egy teljesen ismeretlen hivatásra?

Ez az egyik legnagyobb kihívás az oktatás számára.

A fő gond, hogy a mai iskolai órákon kifejezetten tiltjuk, hogy a gyerekek beszéljenek egymással, miközben a munkahelyükön pont ezt kell majd tenniük a kollégáikkal.

A suliban önállóan kell dolgozniuk, a munkahelyen azonban a csapatmunka elvárás, dolgozatírásnál csak egy adott tankönyvet használhatnak, míg a való életben bármilyen információforrást igénybe vehetnek. Tehát diákjainkat a szöges ellentétére tanítjuk annak, amire később szükségük lesz.

Egyértelmű, hogy ezen változtatni kell, de a Salesforce tanulmánya mellett egy sor egyéb szakértői cikk szerzője is azt jósolja, hogy

a középiskola és az egyetem elveszti végállomás jellegét, amelyet le kell tudni, aztán soha többé nem kell tanulni. Ehelyett megkerülhetetlen lesz az élethosszig való tanulás.

Gondoljunk csak bele: 1997 óta lehetséges ECDL-vizsgát tenni Magyarországon. De egy akkori vizsgázó, aki még olyan PC-n dolgozott, amely egy mai okosóra számítási teljesítményével rendelkezett, vajon mihez kezdene a mai felhőalapú, mesterséges intelligenciát használó megoldásokkal? Akkoriban még az internet is gyerekcipőben járt, és a kibertérből sem érkezett annyi fenyegetés, mint manapság – könnyen lehet, hogy egy akkori vizsgázó is bedőlne az első csaló e-mailnek, amelyet neki címeznek.

Ahhoz, hogy ma boldogulhassunk, szükség van az ismereteink folyamatos bővítésére. Bizonyos tekintetben a digitális eszközök használata is az élethosszig tartó tanulás része, hiszen állandóan változnak a funkciók, de még az eszközök formája is. Vajon meg tudtuk volna tanítani a Facebook helyes biztonsági beállításait 1997-ben?

Természetesen nem, ma már viszont a közösségi média is részét képezi az ECDL-nek.

Az ECDL-vizsgaeredmények változása azonban hűen tükrözi a világ átalakulását: az első években a számítógépes és internetes alapismeretek vizsga eredményei még nem voltak olyan kiemelkedők, mint manapság, amikor 95 százalék feletti a sikeres vizsgák aránya. Ugyanakkor hiba volna emiatt kényelmesen hátradőlni, hiszen az emelt szintű vizsgákon a mai diákok eredményei sem ennyire kiemelkedők, ezeken mintegy 30 százalékkal kevesebb a sikeres vizsga.

A komplexebb felhasználói ismereteket ugyanis a gyerekek sem tudják otthon, egyszerű internetezés közben elsajátítani, pedig a későbbi munkahelyeiken elengedhetetlenek lesznek: ezeket bizony meg kell tanulni, be kell gyakorolni diáknak és tanárnak egyaránt.

Szerencsére az utóbbiak közül egyre többen jelentkeznek az ECDL-re.

Persze a fejlődés továbbra sem áll le, mi például a robotika és a mesterséges intelligencia felé nyitunk, azt azonban most még én sem tudom megmondani, hogy vajon 2030-ban milyen modulokból kell majd választania egy ECDL-vizsgázónak.

Valószínűleg nem egy robot fogja vizsgáztatni őt, de esélyes, hogy a kiértékelést már algoritmus végzi majd!

 

 

(A cikk eredetileg a Világgazdaságban jelent meg, 2019. december 17-én, forrás: https://www.vg.hu/velemeny/velemeny-rovat-hirei/surgosen-forradalmasitanunk-kell-az-oktatast-2-1936866/ )