eHétköznapok és a robotok

Talyigás Judit írása

2021 februárjában a szokásos évnyitó találkozásunkat az e-Hétköznapok szakosztályunkkal – sajnos nem a BME egyik barátságos termében tartottuk, ahova évek óta Magyar Gábor tanszékvezetőnek köszönhetően visszajárunk. Most is örömmel látott volna minket, de a Covid új térbe, a virtuális térbe kényszerítette a találkozásunkat. Csupa informatikus és korszerű technikát könnyen alkalmazó ember. Talán épp azért is, mert az e-világ a természetes napi közegünk, jó lenne már élőben egymásra mosolyogni.

A találkozón mint a szakosztály elnöke, beszámoltam a 2020. év eseményeiről. A 2021. év terveiről Guld Ádám, szakosztályunk titkára beszélt: egy tavaszi online workshop keretében a Pécsi Tudományegyetem és a Németországi HFK+G kutatóinak közös kutatásáról lesz szó, többek között a Z-generáció médiahasználatának változásairól a pandémia idején. Őszre, bízzunk benne, már újra mehetünk a fiatalok közé, a gimnáziumokba. Sok témánk van, többek között ezen a találkozón Baracsi Katalin független internetjogász előadása, és a felmerült kérdések. 
Katalin a Robotok és a jog témában „Emberi robotok és emberi jogok” címmel tartott előadást. 

1Az első, ami megdöbbentett, a Csillagok háborúja című filmből bemutatott nagyon ismerős képet. Régi barátok, kicsit velünk élnek. 1976-ban, 45 éve készült ez a film? 
Aztán felidézte az 1982-ben beszélni tudó autó történetét. Nos igen, az hihetetlen fantáziának tűnt akkor. Most, ha belegondolok, az autóm beszél. Nemcsak a rádió és a berakott USB, hanem irányít, merre menjek, ha kell, újratervezi az útvonalat a kiválasztott célhoz, és rám szól, ha a megengedettnél gyorsabban megyek.

E film kapcsán felvetette az önjáró autók okozta balesetek esetén a felelősség kérdését. Lehet az autó a felelős? Vagy a tulajdonos, aki benne ült? esetleg a cég, amelyik eladta? vagy a gyártó? talán a tervező? de melyik? aki melyik részét tervezte? ki a felelős?

Katalin továbbutazott velünk a filmek világában és az 1996-os, Én a robot! című Will Smith filmet idézte fel, amelyben elhangzik ez a mondat: „az a robot, aki embert öl, elítélhető?” Észrevétlen már át is siklottunk az 1999-ben bemutatott, kultikus filmre, a Mátrixra: mennyire lehet gondolkodó a robot? – kérdéssel. Gondolkodik a robot? – tenném fel a kérdést. De a film részben éppen a szabad gondolkodás eltörléséről szól, kicsit összetévesztve a vélt és valós szabadság fogalmát. De ez gyakran az embereknek sem egyértelmű.

Lehetnek a robotoknak jogai? – veti fel a kérdést Katalin, és idézi az ENSZ által 1948-ban elfogadott, Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Rendelkezhetnek a robotok olyan képességekkel, hogy az rájuk is vonatkozhat? Ha napi sok órát dolgoznak, jár nekik a pihenéshez való jog? Mert mit is dolgoznak?

2Ashimo a Hona által fejlesztett humanoid robot, többek között, múzeumokban fogadja a látogatókat, és ha kell, éttermekben szolgál fel. A képen a 2011-es változat látható.Képes hangutasításokat és emberi gesztusokat értelmezni. Érzékeli, ha hozzá beszélnek, és a beszélő felé fordul. Bizonyos hangokat megkülönböztet a többitől, így adott embereket beazonosít.

3Pepper a szociális robot, a szemével már biztatóan néz az emberekre. Képes az emberi érzelmek felismerésére. Arcfelismerő, arckutató funkcióval is rendelkezik. 2015 óta több helyen, ha szükséges, napi több műszakban lát el recepciós feladatokat vagy figyel a kórházban a gyerekekre. No és ellenőrzi a maszkviselést. De nem elég okos ahhoz, hogy tudja: munkát végez. A Covid alatt több kórházban pótolhatatlan a segítsége. Akkor is, ha ő ezt nem tudja. Hm, önkéntelenül is ő-t írtam.

4Sophia a világ első robot állampolgára. Láthatóan szabadon lehet vele beszélgetni, kérdésekre nagy közönség előtt értelmesen válaszol. Szaúd-Arábia adta meg ezt a jogot 2017-ben. Vajon az állampolgársági szabályozás megteremti-e a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a jövőben egyre több robot kaphasson állampolgárságot? És gyakorolhatja is az állampolgári jogokat? Egyenlő jogai lesznek az emberekkel?

5Erica robot főszereplésével készül Hollywoodban egy film 2020-ban. Nem csak a Covid hozta ezt a döntést. Lehet majd napi 24 órát forgatni vele? Vagy az egyetemes emberi jogok megvédik a kizsákmányolástól? Kiszoríthatja a színészeket a robot? Ki a veszélyeztetett?

Végül említsük meg Grace-t, akinek sorozatgyártása megkezdődött a hongkongi Hanson Robotics vállalatnál 2021-ben. Grace elsősorban a betegellátásban vállal majd segítségnyújtást a monoton és a nehéz fizikai munkákban, de remélhető, hogy néhány kedves mondattal, rövid beszélgetésekkel oldja a betegek magányát is. Nagy segítség lesz betegnek és ápolóknak, ha kihordja a gyógyszert, meg napi háromszor az élelmet, és közben fáradhatatlanul beszélgetni is hajlandó.

Kit veszélyeztet? Régen az alulképzett dolgozott sokat és a sokat tanult kevesebbet. Paradigma váltás következett be. A robotok napi 24 órában átvették már a nagy gyártó üzemekben a nehéz fizikai és a monoton vagy túl bonyolult fizikai munkákat. Egyre nagyobb szükség van robotok tervezésére és programozására alkalmas szakemberekre. 

Felvetődik a kérdés: lesz önreprodukáló robot? Képes lehet sajátmagánál „okosabb” robot előállítására? Kit kell az általános emberi jogokra hivatkozva megvédeni? A 24 órát dolgozó robotot? A monoton munkából kiszorulót? A túlhajtott tervezőmérnököket?

Katalin alig fejezte be a kérdéssort, valaki határozottan közbeszólt: de a robotok nem gondolkodnak! Nehogy már jogaik legyenek!!!

Több, mint 30 éve az „Elektronizáció hatása a munka erőstruktúra változására” c. tanulmány megírását koordináltam. Emlékszem, akkor is az volt az összegzés, hogy minél több kiművelt emberfőre van szükség. Munkahelyüket az alulképzettek veszítik el.

Guld Ádám meg is jegyezte, jó lenne a robotok miatt munkájukat elvesztett alulképzetteket megvédeni jogilag. Jó lenne segíteni és serkenteni mindenkit, ha nem is az életen át tartó tanulásra, de a minél hosszabb ideig tartóra.

Köszönjük, Katalin.