e-Hétköznapok találkozó: Igaz vagy hamis? Digitális hadviselés, gazdaság, hírek és dezinformációk az eHétköznapokban
Az e-Hétköznapok június 8-án tartott workshop-jának témáját, a mindenkit foglalkoztató, - életünket akarjuk vagy nem -, sok tekintetben meghatározó Ukrán-Orosz háború adta. Természetesen a hatásainak csak szűk spektruma került szóba a négy előadás és a záró beszélgetés során.
Első előadó Talyigás Judit a társaság elnöke „Háború? Mi a valóság?” címmel a háború és tévhitek, tévérzetek köré építette mondandóját. A békés gyerekkort idézte, mert a II. világháború után született, s úgy élt mintha béke lenne, közben számtalan háború dúlt a Földön, de ezekről alig kaptunk hírt, vagy csak késve, a mozi híradóiban láttuk. A NATO bombázás 1999-ben csak az első élő TV közvetítéskor volt félelmetes, aztán már megszoktuk. De az is csak azért keltett izgalmat, mert közel volt. A vietnámi, török-kurd, szíriai, szomáliai polgárháború vagy az etióp, alig éri el az inger küszöbünket. Az ukrán háború, mivel a villamoson olvassuk a mobilról, szinte mindenhol velünk van. Mi hihető az információkból: a helyszínen járó újságíró, szerkesztő által jóváhagyott cikke, vagy a közvetlen civilek általi YouTutbe-on közvetítés? A technika alapjaiban változtatta meg a háború érzékelését, bárki-bármikor-bárhonnan közvetíthet, nincs ellenőrzés, de így kérdés, hogy a valóságot látjuk? Régen elvileg az újságban a híradóban csak legalább két független helyen ellenőrzött hír jelenhetett meg. Tanultuk, hogy a 2. világháború alatt találkoztak az Antant hatalmak vezetői és maradt fenn fénykép is, ma Zelenszkij és az EU vagy más fórum találkozóit élőben közvetítik. Közben a Tiktok egymilliárd fős olvasói bázissal – fele 30 év alatti – a mérések szerint 40 percen belül hamis hírt közvetít mert – hihetetlen – pénzt keresnek egy ott működő, ajándékozási rendszert használva.
A korszerű technikák alkalmazása – mobil, más személyes tárgyak - a háborúban részt vevők beazonosítását felgyorsította, már megkezdődött a háborús bűnösök elítélése. Ami igazán fontos, a technika elősegítette a rászorulók megsegítését. Most megmozdult Európa. A hírek ellenőrzése, ha állami szinten nem is, de más eszközökkel pl. Lakmusz.hu megkezdődött. Közben ugyan így önkéntesek segítik a „fotelből”, azaz nem a helyszínről, a hírszerzést. E technikailag fejlett világban bár más okok miatt, de ne feledjük József Attila szavait:
„(...) az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”
A következő előadó Balásy Zsolt a Hold Alapkezelő portfolió alapkezelője, aki egy Pegazusról szóló mesével örvendeztette meg a hallgatókat. Amikor normális piaci viszonyok vannak a „ló” a piacon, a valós árán kel el, és mindenki jól jár. De a COVID, a háború hatására a jegybankok folyamatosan bankjegyeket nyomtattak és így a Pegazusnak elnevezett ló ára is felment. Az interneten – a mesében – az olvasható, hogy nem csak a Pegazus ritka ló, de a csikói is azok lesznek, és a Pegazus ló ára, e hiedelemnek megfelelően ment felfelé. Sok csikója lesz írták a Facebookon, és az ára még feljebb ment. A Tesla és még néhány nagy cég ára is így ment felfelé. Mert hihető: az autó egyszer csak teljesen önvezető lesz, az a mostani pár baleset csak a fejlesztés része, és új életet élünk hamarosan, amikor a Teslákkal bárki taxizhat.
Pegazusokra épülő légvárak alakultak ki. 2016-ban – emlékeztet az előadó – annyi pénz volt, hogy több országban negatív kamat volt. Akkor jött a COVID és a háború, összetörtek az ellátási láncok, fellépett a hiány. Ebből legismertebb a chip és az energia hiánya. Elindul egy ár-bér spirál, azaz egyre nagyobb az infláció. Emelkedik a kamat, érdemes befektetni a tőzsdén. Megjelenik a tőzsdén a félelem és kapzsiság hatása, újabb infláció, egymásután pukkadnak ki a biztos befektetésnek hitt buborékok, a ma már csak interneten elért információk, a Pegazusnak hitt lovakról. Magyarországon az elmúlt pár hónapban ezen árspirálból pl. a lakosság számára a lakás árak alakulása nézhető meg. Az érték és az ár a háború hatására elszakadt egymástól.
Harmadik előadónk Bőgel György a CEU tanára, azon területek egyikéről számolt be, ahol a COVID és a háború nagyon pozitív hatásként jelentkezett. Ez az e-kereskedelem. A COVID hatására alapvetően megváltozott az e-kereskedelem, sokan, akik addig soha nem rendeltek – kényszerből – de elkezdtek élelmiszert, háztartási eszközöket s lassan mást is így vásásrolni. Ennek hatására biciklis logisztikai központok alakultak, egyre több csomagkiadó automata épült. A kereslet növekedésének hatására az e-kereskedelmi láncok egyre gyakrabban fordulnak a robotikához a csomagolás, szállítás terén, egyre jelentősebb az innováció a raktárak kialakításában, az elosztás, szállítás szervezésében. A globális piacok egyre természetesebbé teszik a felhők, mint az e-kereskedelem adattárának használatát. A járvány hatására az e-kereskedelem terén a hagyományos színházjegyvásárlás helyett a szolgáltatást, a színházi előadást lehet már megvenni. Az e-kereskedelem forgalmának növekedése Argentínában 100%, Kanadában 75% és a Földön átlagosan úgy számolják, hogy 25%–kal nőtt 2020-ban. Ez érdekes módon Magyarországon csak 8,5% volt.
A mérések szerint hazánkban 2021-ben az előző évi 716 Mrd Ft-os e-kereskedelmi forgalom meghaladta a 1000 Mrd Ft-ot, amelynek elsődleges oka, hogy a vásárlás tartalma megváltozott, megjelent az építkezéshez szükséges online piac is. Közben az aktív vásárlók száma is elérte a 3-4 millió főt.
Fontos tudni, hogy a kínálati oldal is megújult, mintegy 15-20 ezer webshop kínálja áruját. A megújulás azt is jelenti, hogy a legnagyobbak már nem magyar tulajdonban vannak, így pl. az EMAG vagy a kifli.hu. A kockázati tőke e téren jelentős befektetéseket eszközölt, miközben az infláció a recesszió veszélye természetesen ezt a piaci területet is fenyegeti. E területen a háború mellett/ miatt a kiberhadviselés is reális veszélyt jelent. E terület fejlődése a kockázati tőkétől függ, ha az visszalép akkor az e-kereskedelemben, de általában az informatika fejlődésében is tőke hiányos időszak lépne fel.
Záró előadásunkat Guld Ádám a PTE egyetemi docense tartotta, aki a kortárs médiakultúra kutatója. A háború - kezdte előadását -, a médián keresztül az embereket az erőszakkal szembesíti. Akaratlanul is felmerül a kérdés: a valóságot látjuk, vagy csak fikciót? A médiában általában az erőszak bemutatása a figyelem felhívásának biztos, hatékony eszköze. Az információ bizonytalanság, a félelem, a pánik, a tények hiánya, hogy mikor és mennyire leszünk mi is érintettek, hiszen földrajzilag nagyon közeliek az események, a kultúránk is sokban közös. Ez a kicsit pánikszerű viselkedés, mintázatában hasonlít az általunk már ismert COVID alattihoz. A háború kezdetén éppúgy ugrott meg a hírfogyasztás, mint a COVID kezdetén. A Z generációban ez a megugrott hírfogyasztás nagy nyugtalanságra, hangulatváltozásra, sőt depresszióra utal. Ez nehezíti az iskolai vagy munkahelyi helytállást, alvászavarok léphetnek fel. A hírfogyasztási maximum után így júniusra rendeződött a mérések szerint a hírfogyasztási szokás. Az emberek megszokják a különleges, vészhelyzetet. A televízió professzionális háború összeállítása nem érdekes, hiszen már az arab tavasz idején is a fiatalok mobilon keresztül a Facebookon szerveződtek, tájékozódtak.
Érdekes megfigyelni a média átrendeződését, ahogy az influencerekből háborús tudósítók lettek. A fiatal Z generációnak ők a véleményvezérei. Az ukrajnai háborúról közvetítő influencerek jelentős része a TikTokon jelenik meg, ezt preferálják az ukrán fiatalok. A tartalomban jelentős a változás, mert nemcsak tájékoztatnak, hanem a többségük mozgósít is. Sőt van, aki elmondja, hogyan kell Molotov koktélt készíteni. Megjelenik a tudatos politika az influencereknél, amíg ez régen a könnyed műfaj területe volt. Most a színvonalas kultúra és a politika felé nyitottak. Működik ez tudatosan is, az USA kormánya influencereken keresztül közvetíti politikai állásfoglalását. Ismereteink szerint mintegy száz influencer dolgozik így a TikTokon keresztül. De az ukrajnai háború esetében hasonlóan viselkedik az orosz kormány is a fiatalság elérése érdekében. Az influencerek tudatos dezinformátorok is lehetnek…
A teljes program hangfelvétele itt hallható:
