Ünnep a Fasoriban

Március 27-én új kiállítást (igazából kettőt: egy enteriőrt és egy tablókiállítást) nyitottunk a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban – és az egész délutánt betöltő megnyitó is egy ünnepi eseménnyé vált, melyet érdemes megörökíteni. Jelen cikkünkben egy galériát teszünk közzé, amely talán visszaad valamit az esemény felemelő hangulatából, légköréből – és néhány mondatban igyekszünk összefoglalni, miért vált a Neumann-miliő megnyitó egy szélesebb közönség és a művészetek felé kitáruló közösségi élménnyé.

Elsősorban a nagy múltú iskola, annak hagyományai és mai diáksága miatt. Ha miliőt írunk, nemcsak arra az atmoszférára gondolunk, amit az általunk hozott tárgyak, tablók sugároznak, de arra is, ami a falakból árad. A nemrég felújított, pompás díszterem, a Róth Miksa-üvegablakokkal csak egy szép helyszín, de a diákok és tanáraik töltötték fel értékekkel.

Művészeti értékekkel is, mert közös szándékunk volt, hogy Neumann János tudós életművét művészi élményként is megélhetővé tegyük. Az iskola tanulói drámarészletet adtak elő Dénes Gábor egyfajta képzelt életrajzi interjúként értelmezhető hangjátékából. Mocskónyi Zsuzsa tanárnő tanítványai elevenítették meg ezt az elképzelt beszélgetést – egyikük ráadásul valóban színésznek készül, ez az intonációján, kellemes orgánumán, profi tagolásán is érződött.

A színielőadást az iskola egyik tanára színesítette – illetve „hangosította” – különleges hangszerek megszólaltatásával. A délután folyamán nemcsak drámát és zenét hallhattunk, de verset is: a Neumann Technikum tanulója, Balla Ádám Levente olvasta fel saját versét Neumannról.

Művészeti élményt jelentett Selmeczi György belsőépítész tárlatvezetése is a #neumann120 emlékkiállításon. Személyében három szál egyesül: ő a Neumann-család hagyatékából megmaradt bútorok és iparművészeti tárgyak tulajdonosa, ő folytatott művészettörténeti kutatásokat a hátterük megismerésére – és maga is képzőművész, aki egy hatalmas festményt is elhozott a tárlatra, amely a beteg, tolószékben ülő Neumannt ábrázolja élete alkonyán. Selmeczi a tárgyak történetén keresztül mesélt a rokoni szálakról – és hogy a nagyszülők, szülők, oldalági rokonok milyen finom környezetet teremtettek a fiatal matekzseni számára, aki így a tudása, szorgalma mellé szépérzéket és műveltséget is hozott a családi otthonból.

Erről árulkodtak az olajfestmények, köztük a nagyszülői portré, amely most Neumann tanára, Rátz László portréja mellé kerülhetett. Selmeczi feltételezése szerint a festő Kunwald Cézárt Neumann édesapja kérhette fel a tanár arcélének megörökítésére is. Ez az előadás tehát tárgyakról szólt – és a felfedezés öröméről, amivel a tárgyak mögötti jelképek és tudások nyomozása járt.

Beck György, az NJSZT elnöke kiemelte, hogy a tárlaton a művészeti tárgyak mellett a Neumann Társaság szegedi kiállításáról látható, eredeti dokumentumok nemesmásolatai is láthatóak: Neumann diplomái, Atomenergia Bizottság-beli kinevezése (Eisenhower elnök aláírásával), publikációs listájának részlete, halálhírének újságcikk kivágata (ahol a véletlen sodorta egymás mellé Neumann halálhírét és Horthy kormányzóét az amerikai újságban) – olyan emlékeket mutatunk be a Fasori Gimnáziumban, melyeket Neumann János lánya, Marina juttatott el hozzánk.

A hétfői délutánon a Neumann-miliő enteriőr mellett megnyitottuk a később iskolákba vándorló roll up kiállításunkat is. A Képes Gábor és Szalay Imre által írt – és tiszteletbeli elnökeink, Dömölki Bálint és Havass Miklós által lektorált – tablók a diákok felé nyitott, közvetlen stílusban megfogalmazott szövegek, nemcsak a számítógéptudósról, de a rengeteg gyakorlati témát megalapozó, világhírű matematikusról.

A tablókiállítást Kroó Norbert akadémikus nyitotta meg, aki személyes emlékeit idézte fel Neumann kortársairól, köztük beszélgetését Teller Edével, a zseniális nukleáris fizikussal, aki személyesen megerősítette neki azt, amit egyébként idézetként Wigner Jenőtől és Szilárd Leótól is hallottunk, olvastunk már: hogy mindannyian egyedül „Neumann Jancsit” tekintették igazi zseninek köreikből.

Hajdó Ákos iskolaigazgató kiemelte az iskola büszkeségét egykori tanítványuk iránt, hisz Neumann Jancsiból itt lett matematikus, az iskola akkori tanárai már megszervezték, hogy egyetemi oktatókkal is megismerkedjen a fiatal zseni, aki nem sokkal utána, 19 évesen már publikáló tudós lett.

A zsenit idézte fel Dénes Gábor általunk levetített filmje is. A Pedagógiai Múzeum engedélyével vetített 1983-as filmet 40 év után látta először a rendező.

Az elveszettnek hitt felvételt egy VHS-kazettáról digitalizáltuk be – Dénes Gábor ismert, egészestés Neumann-dokumentumfilmjének egy érdekes oktatási célú „mellékterméke”, amely alapvetően a kora informatikájára reflektál. Neumann kapcsán láthattuk a 80-as évek matematikáját – a fiatal Lovász László szavaival – és a mesterséges intelligencia büszkeségre okot adó magyar előzményét, a logikai programozást.

A mintegy százötven érdeklődő – köztük a diákok, tanárok mellett NJSZT-tagok, rég nem látott barátok, Neumann-kutatók és újságírók - részvételével lezajlott megnyitón Niedermüller Péter erzsébervárosi polgármester, Dr. habil Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora, Dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann Kar kutatási dékánhelyettese és Wéber Tamás, a SERCO Informatikai Zrt. vezérigazgatója is kifejezte elkötelezettségét a Neumann-örökség, a Neumann-ügy mellett.

Minden ilyen esemény során olyan élményekkel gazdagodunk, amelyek erőt adnak a folytatáshoz – Neumann személyiségét, üzeneteit, kutatásait közvetíteni az utókornak.

Ajánlunk egy cikket is: Marslakó a négyzeten – Százhúsz éve született Neumann János (evangelikus.hu)

…és éljetek a lehetőséggel: április 21-én és 22-én megtekinthetitek a tárlatot, ha jelentkeztek a titkarsag@fasori.hu címen! Április 24-től a BMSZC Neumann Technikumban lesz látható a tablókiállítás - további részletek később!