Előadások, gondolatok az AI-ról

Az eHétköznapok szakosztály december 8-án AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnyékában címmel tartott online workshopot, amelyen több mint 60-an vettek részt.

A szakosztály elnöke – Talyigás Judit – megnyitójában hangoztatta, hogy ez jelenleg egy olyan népszerű téma, amellyel mindenki foglalkozik, és nekünk is feladatunk, hogy a mi megközelítésünkben is beszéljünk róla. Több, nagyon különböző képzettségű szakembert kérdezett meg arról, hogy miképp vélekedik az AI-ról.

• A hazai TPA egyik atyja, a 90 éves Lukács József szerint: „Az az érzésem, még nagyon kezdetleges állapotban van, nem olyan, ami napi használatra alkalmas.”
• A győri egyetem volt tanára, Raffai Mária, aki elsősorban a termelésirányítás számítógépesítésével, a vállalati menedzsment kérdéseivel foglalkozott, így nyilatkozott: „Lehetne alkalmazni sok mindenre, sok feladatot ki tud váltani, de az embert egészében nem… és az nem is lenne jó.”
• A hazai távközlés fejlesztésének egyik meghatározó személyisége, Sallai Gyula szerint: „Meghatározó lesz a gépi tanulás, mélytanulás az okosvárosok fejlesztése esetén is, hiszen a szenzorok adatainak egyre markánsabb elemzése sokkal hatékonyabb intézkedéseket eredményezhet. De a legmarkánsabb terület az egészségügy lehet, mert az orvosok számára lehetőség nyílhat arra, hogy egy adott beteg esetén az eddigi hasonló diagnózisok és az arra adott terápiák eredményei, a kapcsolódó szakkönyvek és cikkek anyagainak gyors elemzése alapján határozzák meg a beteg ellátását. Erre az ember egyedül alkalmatlan.”
• A hazai könyvtárvilág számítógépesítésének és a széleskörű művelődés elősegítésének megszállottja, Ramháb Mária így nyilatkozott: „Valamilyen szinten a számítógépek eddig is segítették a munkánkat, de a hatalmas, emberi ésszel áttekinthetetlen adatbázisokból a rengeteg kívánságot, egyedi szolgáltatást csak a gépekkel közösen oldhatjuk meg. De a könyvtárak feladata az is, hogy a lakosságnak az AI-t bemutassa, közelebb hozza, és a félelmeket eloszlassa.”

Első előadónk, Sági Ferenc (NRC, Piackutató) Kik és mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról a hétköznapokban? című előadásában beszámolt egy 2023 szeptemberében, 1200-as mintán készült felmérésről. Abból kiderült, hogy a 18-65 év közöttiek 21%-a próbálta ki a ChatGPT-t. Jellemzően a férfiakra, továbbá a minél fiatalabbakra és minél képzettebbekre igaz ez. Ez a szám különösen érdekes annak tükrében, hogy az internethasználat 15%-os elterjedéséhez 10 év, az okostelefonéhoz pedig 6 év kellett. Igaz, hogy a ChatGPT használatára vonatkozó időterjedelem tekintetében mindössze 18 perc volt az átlag.

A többség – főleg a fiatalok – bizakodóak, és a fő felhasználási területnek a közlekedést és az egészségügyet látják. Azonban 47% fél, hogy fegyverkezésben használhatják, és hogy az emberek elvesztik a munkájukat.

Joanelli Tamás (Be Social, tulajdonos-ügyvezető) Az AI helye és szerepe a közösségi média evolúciójában címmel adott elő. Beszélt arról, hogy az AI a tartalomszolgáltatóknak rengeteget segít a szövegírásban, a videók előállításában és a reklámrajzok készítésében. Példaként hozta fel, hogy ha egy cég szeretne egy mikulásreklámot, akkor az AI pillanatok alatt rajzol olyan mikulást, akinek a puttonya az adott cég termékeitől duzzad. De szemléletes példát láttunk arról is, hogyan lesz egy álló fénykép alapján futó vagy síelő, pillanatok alatt. Azaz: a hirdetőknek – ha jó a megrendelés – készít képet és szöveget is az AI. Sőt, felmerül, hogy az influenszerek számára nemcsak szöveget készít, hanem virtuális személlyel váltja fel őket. Mindez humánerőforrás-megtakarítást jelent.

És bizony esetenként, amikor mi azt gondoljuk, hogy egy tévébemondót hallgatunk, lehetséges, hogy valójában az is AI terméke. De a jogszabályok szerint kötelező jelölni, láthatóan feltüntetni az AI termékeket. Mindez nem fenyegetés, hanem lehetőség, hogy még ügyesebbek legyünk.

Dr. Pintér Róbert (Budapesti Corvinus Egyetem, adjunktus; társszerzője Dr. Vicsek Lilla, Budapesti Corvinus Egyetem, docens) De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe címmel tartott előadást.

Régi félelem – kezdte előadását –, hogy a gépek elveszik a munkánkat. Nem az a gond, hogy elveszik a munkánkat, hanem hogy nem lesz bér. A tartós munkanélküliség mentális problémákat okoz. Felborul a kialakult piaci rend. Sok munkakör, pl. a bolti pénztáros, a szemünk előtt tűnik el. Ez a mostani változás hasonló lesz az ipari forradalom idejéhez? Vagy egészen más lesz?

Szerinte hasonló lesz, folyamatos alkalmazkodás az AI-hoz, amely egyben új munkahelyeket is teremt. Az embereknek többet kell tanulniuk, és akkor lehet adaptálódni. Hosszú távon az várható, hogy változnak az emberi foglalkozások, és egyre inkább együttműködünk az egyre fejlettebb AI változatokkal. Ez jobb munkához is juttathatja az embereket.

Más elképzelések szerint a fejlődés felgyorsul, és kevéssé lesz idő az adaptálódáshoz. Kemény munkaerőverseny lesz, kevés munkahellyel és sok munkanélkülivel, csökkennek a fizetések, a munkaerőpiac, a gazdasági piac felborul.

A technooptimisták szerint sokan megszabadulhatnak a munkavégzés kényszerétől. Széles körű automatizálás lesz, mondhatjuk: automatizált luxuskommunizmus lesz.

Természetesen vizsgálódásaink során felvetődnek olyan kérdések, hogy pl. a vezérigazgatók hány százaléka lesz pótolható AI-vel. De ennél fontosabb, hogy az AI és általában az automatizálás nincs emberi munkaerő nélkül. A nagy gazdasági technika fejlődési kérdéseknél ne feledjük, hogy ezek mögött ott vannak az emberi, érzelmi tényezők.

A találkozót Pöltl Ákos (MCC, családbiztonsági szakértő) Az érem másik oldala: gondolatok az AI veszélyeiről és kockázatairól című előadása zárta.

Bevezetőjében leszögezte, hogy az AI ma már a gyerekek életének része – és nemcsak a középiskolában –, hogy minden korszerű eszközt, ha lehet, használnak, sőt leckét is ezekkel írnak. Probléma akkor van, amikor stratégia nélkül vezetjük be ezeket az alkalmazásokat. Nem ismerjük a technológiák alkalmazásának a viselkedésre gyakorolt hatását, de tudható, hogy a túl korai alkalmazások mentális zavarokat okozhatnak. Másik fontos kérdés, hogy a szabályozatlan technikaalkalmazás, a tájékozatlanság rengeteg adatvédelmi gondot is okoz.

A felmérések szerint AI-t a felnőttek 30%-a, a diákok 58%-a használt. Ez is jelzi, hogy itt sincs szülői kontroll. Másképpen fogalmazva: a szülők nem ismerik, hogy a gyerekeik mit alkalmaznak, s így nincsenek tisztában a valós veszélyekkel. Ha a gyerekek az iskolában AI-t használnak, abból csalás lesz vagy online zaklatás? Igazából nem ismerjük a nyilván nagyon színes, valós képet.

Adatgyűjtéseink azt mutatják – folytatta –, hogy minden gyerek átlagosan 5-6 alkalmazást használ, s minden szolgáltatás természete, hogy meg akarja nyerni magának a gyerekeket, hiszen ott lesz a legtöbb a hirdető, a bevétel, ahol sok az alkalmazó. Az alkalmazók számának növelésében is segít az AI. Ez is potenciális veszély, hiszen a bevétel érdekében az adott platform viselkedését változtatják, esetleg érzelmi kötődéseket építenek ki. A kamaszok minél kisebb erőfeszítéssel akarnak minél több jutalmat elérni (nemcsak a kamaszok), ezért házi feladatok megoldására is használják.

Kérdés, hogy az olvasás, írás elmaradása vajon hogyan hat az agy fejlődésére. A túl korai használat zavarja-e majd a beszédkészséget? Ma az országban a 8 évesek 31%-ának van mobiltelefonja. Vajon hogyan fejlődnek majd?

A találkozót levezető Guld Ádám, az eHétköznapok titkára felkérésére több kérdés, hozzászólás hangzott el. Kettőt idéznék:

Sokan nem tudják, hogy AI-t használnak, hiszen az autóikban, a növény- vagy madárfelismerőben, amelyeket a telefonjainkra letöltöttünk, hasonló rendszerek vannak. Nagyon alábecsülik azt a technikai szintet, ahol jelenleg tartunk. Továbbá: az AI, bár intelligensnek hívjuk, valójában éppen teljesen újat nem képes alkotni, hanem a meglévő elemekből, stílusokból építkezik.

Talyigás Judit