Kiállítással tiszteleg a százhúsz éve született Kalmár László matematikus emléke előtt a Neumann Társaság

Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából a magyarországi számítástechnika pionírjának számító Kalmár László matematikus emléke előtt tisztelegve rendez tárlatot a Neumann Társaság (NJSZT) a szegedi Informatika Történeti Kiállításon (ITK), a Szent-Györgyi Albert Agorában. A 2025. március 27-én nyíló Kalmár 120 tárlaton a kibernetika terén maradandót alkotó tudós professzor életútját bemutató tablósor mellett dedikált könyvek, kitüntetések, korabeli dokumentumok és Kalmár által használt tárgyak is megtekinthetők lesznek.

Sajtóközlemény, Budapest, 2025. március 14.

 

Kalmár120

Az 1905-ös születésű Kalmár László kiemelkedő képességei korán megmutatkoztak, nemcsak a matematikai alkotómunkára való képességével, hanem a tudományterület legkülönbözőbb irányaiban megszerzett széleskörű tájékozottságával. Ez vezette útját az 1920-as években a matematikai logika, majd az ötvenes években a kibernetika felé - ahogyan akkoriban a számítástechnikát nevezték.

1956-ban indította el a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) híres kibernetikai szemináriumát – a matematikai logika és a kibernetika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerését célozva. Az egyetemen készült el az ötvenes évek második felében a Kalmár-féle logikai gép. Az egyes programozási fogások minél didaktikusabb szemléltetése céljából Kalmár kezdetben, valódi komputer híján, fiktív számítógéppel demonstrálta az algoritmikus gondolkodás képességét.

A magyar számítástechnika úttörője

A társaság a 2023-ban lezajlott sikeres #Neumann120 emlékév után indokoltnak tartja, hogy a számítógép másik úttörője, Kalmár László munkásságáról is méltó módon emlékezzék meg. Kalmár professzor nemzetközi elismertségére jellemző, hogy az 1990-es években - már posztumusz - az IEEE Computer Society nemzetközi Computer Pioneerrá nyilvánította. Akkor az egykor Magyarországon alkotó tudósok közül ketten kapták meg ezt a díjat: Kalmár és a BME professzora, Kozma László.

Kalmár kezdeményezésére jött létre a mai SZTE elődjénél, a József Attila Tudományegyetemen 1963-ban a Kibernetikai Laboratórium. Itt 1965-től már valódi számítógépet használtak: ide költöztették át ugyanis a néhány évvel korábban Budapesten megépített M-3-at, az első hazai elektronikus számítógépet, amelynek fennmaradt részegységei megtekinthetők a társaság szegedi tárlatán.

Propagálta a számítástechnika széles körű alkalmazását

Kalmár László propagálta a szegedi Kibernetikai Laboratórium számítógépeinek (M-3, Minszk-22, R40) széleskörű hazai alkalmazását a Dunai Vasműtől, a szegedi építőiparig (DÉLÉP), az orvosi alkalmazásoktól a nyelvészetig. E számítástechnikát (kibernetikát) népszerűsítő tevékenységének volt az eredménye egy idegenforgalmi tájékoztató robotkisasszony és Muszka Dániel Szegedi Katicabogara is, amely ugyancsak megtekinthető az ITK-ban.

A Kalmár Lászlóról fennmaradt fényképek jelentős része oktatóként ábrázolja őt, és a visszaemlékezések is kiemelten foglalkoznak pedagógiai munkásságával. Sokat tett azért, hogy hazánkban elinduljon a számítástechnikai szakemberek felsőfokú képzése. Élő katalizátor volt a tudomány művelői, az oktatók, a kutatók és az alkalmazók között, melynek részeként 1975-től haláláig az NJSZT tiszteletbeli elnöke is volt.

Gépek, képek, tervek és levelek a Kalmár-életműből

Kalmár László születésének százhuszadik évfordulójának alkalmából a Neumann Társaság időszakos kiállítást rendez, ahol a professzor életútját feldolgozó tablósor mellett egy sor különleges relikviát is megtekinthetnek az érdeklődők, köztük annak a formulavezérlésű számítógépnek a tervét, mely költségvetési korlátok miatt itthon nem, de a Szovjetunió területén, Ukrajnában - a MIR számítógép formájában - megépülhetett.

Láthatók lesznek Kalmár László más tudományos szaktekintélyekkel folytatott levelezésének részletei, de még régi kibernetikai jegyzőkönyvek, leckekönyvek is. Ezek mellett a Kalmár-hagyatékból számos családi fénykép, kitüntetés, kézirat is helyet kap a vitrinekben.

Szeptemberig lehet megtekinteni a Kalmár-relikviákat

A kiállítás alkalmából készült, Kalmár László életének legfontosabb eseményeit számos idézettel és fotóval bemutató tablósort a Neumann Társaság tavaly leköszönt ügyvezetője, Szalay Imre készítette, aki maga is Kalmár László tanítványa volt Szegeden.

A Kalmár 120 kiállítást 2025. március 27-én, 15 órakor nyitják meg a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában működő Informatika Történeti Kiállításon. A megjelenteket köszönti dr. Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója, dr. Nyúl László, az SZTE TTIK Kalmár László Informatikai Intézetének intézetvezetője, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ITMA) elnöke, valamint Képes Gábor, a Neumann Társaság ügyvezetője.

A kiállítást bemutatja Szalay Imre, a tablósor szerzője, az NJSZT korábbi igazgatója és dr. Szabó Péter Gábor, az SZTE egyetemi docense, az ITMA kurátora, Kalmár László életművének kutatója. A nap folyamán tárlatvezetést tart Kónya Orsolya, múzeumpedagógus és dr. Bohus Mihály, a múzeum egyik alapítója, Kalmár László tanítványa.

A Kalmár 120 kiállítás 2025 szeptemberéig lesz látogatható az Agora nyitvatartási idejében. A kiállítás megnyitója a Magyar Tudományos Akadémia Kalmár-emlékrendezvényéhez is kapcsolódik.