Elhunyt Lax Péter Wolf- és Abel-díjas matematikus, Neumann-tanítvány, az MTA tiszteleti tagja
A magyar származású amerikai matematikust 2025. május 16-án, manhattani otthonában érte a halál, pár nappal 99. születésnapját követően.
Lax Péter 1926. május 1-jén született Budapesten.
Gimnáziumi tanulmányait a Kármán Mór által alapított Mintagimnáziumban (ma: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) végezte Budapesten. Elsősorban a matematika érdekelte. Egyik nagybátyja, Korodi Albert segítségével tudott először eligazodni a magasabb matematikai régiókban, majd foglalkozott vele a később nemzetközi hírűvé lett matematikatanár, Péter Rózsa is, de szívesen emlékezett vissza Kőnig Dénesre, Turán Pálra és másokra, akik pályája indulásában segítették.
A zsidóüldözés miatt szüleivel és bátyjával együtt 1941-ben hagyta el az országot. Amerikába akartak eljutni, s ebben segítségükre volt orvos édesapja páciense, a budapesti amerikai konzul. Lisszabonból 1941. december 5-én indultak hajóval Amerikába, ahol befogadták őket, s bátyjával együtt folytathatták középiskolai tanulmányaikat.
Katonai szolgálatának egy részét Los Alamosban töltötte, a nevezetes atombomba-kísérlet előtt 6 héttel érkezett oda. Itt – mások mellett – együtt dolgozott Kemény Jánossal, a Basic programozási nyelv egyik megteremtőjével.
1944. május 1-én 18 éves lettem, és a sorozóbizottság elé kerültem. Megengedték, hogy lezárjam a tanévet, utána Floridába vezényeltek kiképzésre. Majd - előképzettségem és IQ-vizsgám alapján - speciális mérnöki kiképzésre Texasba küldtek, az A&M Egyetemre. Fél év után Oak Ridge-be vezényeltek, majd egy további hónap múltán föltettek egy Santa Fébe induló vonatra. Onnan buszon fölvittek Los Alamosba. Éppen 6 héttel a hirosimai bomba robbanása előtt érkeztem meg. Olyan volt, mint egy science fiction: bombát kellett csinálni egy olyan kémiai elemből (plutóniumból), amely nem is létezik a Periódusos Rendszerben. Mesterségesen csinálják! A különös érzéshez hozzájárult, hogy a szobákat indiánok takarították. Új-Mexikó megdöbbentően gyönyörű, Los Alamos magasan fekszik. Én a neutron-osztályon dolgoztam, Robert Marshak volt a főnököm. Legtrükkösebb számításom azt volt, amikor egy ellipszoid kritikus tömegét kellett meghatároznom.
Neumann János nagyon szerette a los alamosi tájat, járt oda a háború alatt, de még a háború után is nyaranta ott töltött egy hónapot. Neumann örült, hogy Keménnyel és velem magyarul beszélgethetett. A számítógépekben nagy lehetőségeket látott, ez mély benyomást tett Kemény Jánosra. Ez volt a másik tényező, ami miatt számomra Los Alamos olybá tűnt, mint egy science fiction. Meggyőződése volt, hogy Los Alamos feladatát nem tudja elvégezni a számítógép nélkül. Ma néha megkísérlem elmondani a fiatal matematikusoknak, miért volt olyan nagy Neumann János. Ha Neumann nyaranta megérkezett Los Alamosba, már mindenki várta, nem csak a matematikusok, a fizikusok is. Mindenki beszélni akart vele, hogy elmondja legújabb problémáját vagy eredményét. És mindenki odafigyelt arra, amit ő mondott. Ma nincs olyan matematikus, akire a fizikusok ilyen nagyon figyelnének.
Későbbi matematikai fejlődésében nagy segítségére volt nagybátyja, Szegő Gábor, aki Pólya Györggyel együtt egy valóban világhírű tankönyvet is írt, s részben az ő, részben Kőnig Dénes ajánlásával jutott el Péter Neumann Jánoshoz, aki hajlandó volt foglalkozni vele. Talán azt mondhatjuk, hogy lényegében ő volt Neumann egyetlen tanítványa.
Tanulmányainak befejezése után, 1945–46-ban, majd a doktorátus megszerzése után ismét egy évig Los Alamosban, a Manhattan-terv keretében dolgozott. A New York-i Egyetemen 1949-ben doktorált, majd az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetébe került, ahol folytatta és kiteljesítette Neumann János kezdeményezését a gázdinamika egyenleteinek elméleti és számítógépes vizsgálatát illetően. 1958-tól professzorként dolgozott, 1972 és 1980 között az intézet igazgatói posztját is betöltötte.
| Kevés tudós mondhatja el magáról, hogy oly sok tételt, elméletet és képletet neveztek el róla a XX. században, mint Lax Péterről. Köztük említjük a Lax-Phillips-féle szóródáselméletet, a Lax-Milgram-tételt, a Lax-féle ekvivalenciatételt, a Lax-Friedrichs-képletet, a Lax-Wendroff-képletet, a Lax-féle entrópiafeltételt, valamint a Lax-Levermore-elméletet. |
Kiemelkedő tudományos teljesítményének elismeréseként számos tekintélyes tudományos testület választotta tiszteletbeli tagjának, köztük a Szovjet, a Francia és a Kínai Tudományos Akadémia is. Tucatnyi neves egyetem díszdoktora, legfontosabb kitüntetései közül néhány: Chauvenet-díj (1974), Norbert Wiener-díj (1975), National Medal of Science (1986), Wolf-díj (1987), Leroy Steele-díj (1992), Abel-díj (2005).
1962-től kezdődően rendszeresen ellátogatott Budapestre, és előadásokat tartott a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen és másutt.
Felhasznált források:
- Természet Világa (136. évfolyam, 6. szám, 2005. június)
- Magyar Tudomány (2006/5)
- Fizikai Szemle 44. (1994)
- Fotó: Konrad Jacobs (1969.)
