Művészet, informatika és mesterséges intelligencia találkozása a Kutatók Éjszakáján

2026. szeptember 26-án a Kutatók Éjszakája keretében az NJSZT Számítógépes Művészeti Szakosztálya és az NJSZT Informatika Történeti Kiállítása közös programmal várta az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában. Az este során a számítógépes művészet történeti gyökereitől egészen a kortárs digitális alkotói gyakorlatokig és a mesterséges intelligencia művészeti alkalmazásáig számos izgalmas témával találkozhattak a résztvevők.

A program középpontjában a művészet és a technológia folyamatosan változó kapcsolata állt. Az előadók különböző nézőpontokból mutatták meg, hogyan vált a számítógép és a digitális technológia az elmúlt évtizedekben nemcsak eszközzé, hanem az alkotói folyamat aktív részévé is.

Az est Kónya Orsolya, az NJSZT Informatika Történeti Kiállítás múzeumpedagógusának köszöntőjével kezdődött. Ezt követően Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András a konkrét digitális számítógép-művészet kezdeteibe és korai időszakába engedett betekintést, kitérve annak magyar vonatkozásaira is.

A technikatörténet és a művészet különleges találkozását mutatta be Kelle Antal és Majercsik Krisztina előadása, amely a legendás szegedi kibernetikus KATICA egy különös előképét állította középpontba. Haász Ágnes és Lisányi Endre az elektrográfia világához és annak művészeti kérdéseihez kapcsolódó témákat jártak körül, míg Bálint Bertalan a számítógépes alkatrészek művészeti újraértelmezését mutatta be.

Az audiovizuális kísérletek is fontos szerepet kaptak az este során. Prof. Dr. Gyenes Zsolt DLA az elektronikus feedback technikákról beszélt, Janca Ákos pedig a grafikus hangok világába kalauzolta a közönséget, bemutatva a hang és a kép közötti izgalmas kapcsolódási lehetőségeket.

Az este második felében egyre inkább a jelen és a jövő került fókuszba. Dr. Biró Ildikó PhD a generatív művészet és az algoritmusok kreativitásban betöltött szerepét vizsgálta, míg Krnács Ágota Karola a mesterséges intelligencia és a kortárs művészet kapcsolatáról osztotta meg gondolatait. Lévay Jenő, Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina az ember, a technológia és az alkotói együttműködés új formáit helyezték középpontba, az előadássorozatot pedig Kömlődi Ferenctranszhumán kultúráról szóló előadása zárta.

A Kutatók Éjszakája azonban nem csupán az előadásokról szólt. A programot a Számítógépes Művészeti Szakosztály tagjainak és meghívott alkotóinak munkáiból készült közös, animált audiovizuális kompozíció egészítette ki. A vetítés az egyéni alkotói megközelítéseket egy folyamatosan változó közös képi folyamatban kapcsolta össze.

Az érdeklődők emellett az NJSZT Informatika Történeti Kiállítását is megtekinthették, így az este során a technológiai múlt tárgyi emlékei és a digitális kultúra legújabb alkotói irányai egyaránt helyet kaptak.

A közös Kutatók Éjszakája-program jól szemléltette, hogy az informatika nem csupán a technológiai fejlődés története, hanem szorosan összekapcsolódik a kreativitással, a művészettel és azzal is, ahogyan az ember az új eszközök segítségével újragondolja az alkotás lehetőségeit. A történeti számítógépes művészettől az algoritmikus és generatív alkotásokon át a mesterséges intelligenciáig az este számos példát mutatott arra, milyen sokféle kapcsolat jöhet létre művészet és technológia között.