Hogyan válhat a hang képpé, a grafika zenévé, egy számítógépes alaplap fényobjektté? Mit kezd a művészet az algoritmussal, a véletlennel és a hibával – és milyen szerepet kap mindebben ma a mesterséges intelligencia? A felvetett kérdések mellett a technikatörténet kézzelfogható újraértelmezésével is találkozhatunk: a legendás szegedi kibernetikus „KATICA” egy különös parafrázisával, pontosabban annak mechanikus „ősével” – egy mozgó, érzékelő és irányt változtató kinetikus szoborral.








