Részletes keresés

A kecskeméti SZÜV igazgatójaként a számítástechnika vidéki elterjedését segítette munkásságával. Számos diákversenyt is szervezett. Sokoldalúan vett részt városa gazdasági-kulturális életében.

Egri szakközépiskolájában számítástechnikai tananyagok kidolgozásában élen járt. A KSH Heves Megyei szervezetések igazgatóhelyettese is volt. A Pásztorvölgyi iskola igazgatójaként híres szakmai műhelyt hozott létre.

Az informatikaoktatás emblematikus egyénisége. Neve összeforrt a BMF, majd az ÓE NIK-kel; címzetes egyetemi tanár. A hazai és nemzetközi információ-technológia kultúr-történetének kutatója és tárgyi eszközeinek gyűjtője.

Az 1970-es évektől az adatvédelem a fő területe. A Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport tagja, 1992-ben a hazai Adatvédelmi Törvény megalkotója. Több neves számítástechnikai szaklap felelős szerkesztője volt.

Első munkahelye az Infelor. 1983-tól informatikát oktat az ELTE TTK-n; 1996-tól tanszékvezető, közben az Informatikai Tanszékcsoport vezetője. 2003-tól az ELTE IK első dékánja. Jelentős volt oktatás- és kutatás-szervező munkája.

Munkahelye 31 éven át a KSH–SZÜV, ahol az utolsó 10 évben elnök-vezérigazgató volt. 15 évig át a Környezetvédelmi Minisztériumban pénzügyi revizor, miniszteri főtanácsos. Az MKKE oktatója, címzetes egyetemi docense.

Az 1980-as olimpia világújdonságát, a videomátrix tábla vezérlő rendszerét vezetésével fejlesztették ki. 1969 óta a BME VIK oktatója, a mérnökinformatikus képzés megindításának és fejlesztésének jelentős szereplője.

Pályája során a programozástól eljutott a parlamenti informatika vezetéséig. Államigazgatási rendszereket valósította meg. Aktív résztvevője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek, EU-s informatikai projekteknek.

Az APL programozási nyelv egyik szakértője. Volt az IBM hazai képviseletének igazgatója, majd a Számalk fejlesztési igazgatója. Részt vett az MNB kereskedelmi rendszerének fejlesztésében. Később az USA nagy cégeinél dolgozott.

Az SKV igazgatója volt. Sikeres könyvkiadó: az Információ-Elektronika szakfolyóirat, majd a Számítástechnikai Évkönyvek, az NJSZT évkönyvei, a Számítástechnika újság és a Mikroszámítógép Magazin kiadása fűződött nevéhez.

Szegedi Tudományegyetem, TTIK: kutatásai nemzetközi szinten elismertek a gépi látás, távérzékelés, számítógépes grafika és képfeldolgozás területén. Kató Zoltán az NJSZT Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának (KÉPAF) elnökségi tagja, korábban két cikluson keresztül elnöke is volt.

40 éven át oktatott informatikát a KLTE-n, a DE-n. Részt vett az OOP, a Java és az Oracle elterjesztésében. Közreműködött számos hazai és nemzetközi konferencia szervezésében. Tankönyvek írója, szerkesztője.

A szekszárdi Gyógyinfok igazgatója volt. A hazai egészségügy teljesítmény-alapú finanszírozás kidolgozója, majd államtitkárként felügyelte a rendszer bevezetését. Később a SOTE EIFTI igazgatója volt.

Az ELTE egyetemi tanára volt. Kiemelkedő oktatási, kutatási, fordítói és könyvszerkesztői tevékenységet folytatott. A közreműködésével készült szakkönyveket és jegyzeteket évtizedeken át használták a felsőoktatásban.

Az ELTE Informatikai Karának docense, az NJSZT Robotika Szakosztályának alapító elnöke. A Nantes-i Egyetem Természettudományi Kar Informatikai Tanszékén szerzett PhD fokozatot 1997-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a számítógépes alapismeretek, a számítógépek felépítése és mobil alkalmazásaik tantárgyak felelős oktatója, a robotika labor felelőse. Kutatási témái: a formális módszerek, a mesterséges intelligencia, robotika, IoT.

33 évig volt a balatonfüredi Szívkórház főorvosa; úttörője volt a számítástechnika alkalmazásának a kardiológiában és az izotópos diagnosztikában. 1970 és 1980 között az OMFB egyetlen orvos-tagja volt.

Életművének kiemelkedő eredménye 1990 után az államigazgatási informatika koordinációjára létrehozott Informatikai Tárcaközi Bizottság, amelynek titkára, majd elnöke volt. Szervezési, irányítói képessége valamennyi szakmai területen megnyilvánult.

Horváth Gyula az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense.

Ügyvitel- és rendszerszervezéssel foglalkozott iparvállalatoknál, majd a KSH intézményeiben. Része volt abban, hogy az 1960-as években hazánk korszerű ICT 1900-as számítógépeket szerzett be. Sok fiatalt ő indított el a rendszerszervezésben.

A HIX alapítója és üzemeltetője. Az eredetileg a külföldön élő magyarok kommunikációja céljából létrehozott listákat becslések szerint több, mint húszezren olvassák. Az olvasók legnagyobb része Magyarországról és az Egyesült Államokból éri el a HIX fórumait, összesen mintegy 50 országból.