NJSZT vélemény és kiegészítési javaslat a Digitális Magyarország 2010-2014 című vitairathoz

Az NJSZT és a Digitális Magyarország

Megjelent a Digitális Magyarország 2010-2014 Vitairat. Az anyag digitális esélyegyenlőséggel foglalkozó részei teljes összhangban állnak az NJSZT elmúlt egy évtizedben folytatott tevékenységével és céljaival. Társaságunkat különösen érintő témák az információs írástudás és az egészségügyi informatika, amely területek különösen nagy hangsúlyt kaptak és kapnak jelenleg is a Digitális Esélyegyenlőség Programunkban. Az ECDL immár mintegy 400 intézményt és 400 ezer embert érint közvetlenül, míg a kormány által indítani szándékozott internet-használói motivációs program célkitűzései és tervezett megvalósítási módja megegyeznek az NJSZT Netszeregy programjának oktatási módszertanával és kampánystratégiájával. Az e-VITA – infokommunikáció az életvitel szolgálatában – programban a platformba tömörülő szervezetek azon munkálkodnak, hogy a korszerű telekommunikációs eszközök és alkalmazások beépüljenek a mindennapokba, és segítsék a rászorultak – az idősek – az egészséghiánnyal küzdők, az egészséges életmódra vágyók – életét: a platform célkitűzései ugyancsak összhangban vannak a kormányzati célkitűzésekkel. A felsoroltakkal tehát a kormány kész, már létező és működő programokat integrálhat tervei megvalósításába, mivel ezek teljes mértékben a kitűzött kormányzati célokkal összhangban már eddig is bizonyították létjogosultságukat és működőképességüket. A kormányprogram megvalósítása biztosíthatja, hogy ezen civil kezdeményezések végre kiteljesedhetnek, és segítségükkel elérhetők az ország lakóinak és a magyarság egészének alapvető érdekeit szolgáló célkitűzések. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság az eddigiekhez hasonlóan örömmel működik együtt minden érdekelttel a célok megvalósítását szolgáló nagy munkában.

Kiegészítő megjegyzések, kérdések, javaslatok:

- Az anyaghoz mielőbb szükséges pénzügyi tervet készíteni.

- Az anyag számos helyen utal széles sávú hozzáférésre, ennek mértéke azonban különböző helyeken egymástól eltérő. Javasoljuk az EU DAE 2020-ban megfogalmazottakkal való összhangot. (2013-ra 30 Mbps minden állampolgárnak és min. 100 Mbps a háztartások 50%-ának)

- A program (4.1.-ben) 2014-ig 1 millióval kívánja növelni a digitális írástudók számát. Véleményünk szerint nem lenne ördögtől való a 2 milliós cél kitűzése (ennyi mindenképpen kell ahhoz, hogy a digitális szakadékot egy nekifutásra át tudjuk ugrani).

- Szükségesnek tartjuk a digitális írástudás alapszintjén túlmenő kategóriák és az általuk elérendő körnek a pontosabb meghatározását (digitális tudatosság, digitális kompetencia és professzionális digitális írástudás).

- Ahogy a digitális tudatosság kapcsán az előzőekben jeleztük 2 millió embert lehetne és kellene elérni 2014-ig. A digitális kompetencia – Európai Uniós elfogadottságot figyelembe véve pld. ECDL - szükségességének mértéke a lakosság 6-6,5%-át jelenti. Ehhez belátható időn belül a jelenlegi 400.000 ember mellé további 200.000 ember képzését kellene és lehetne megoldani (köztisztviselők, közalkalmazottak, kis- és középvállalkozások munkatársai, az egészségügyben foglalkoztatottak, pedagógusok).

- Teljesen egyetértünk az egészségipar növekedési motor szerepével, amelyhez az NJSZT által vezetett eVITA (Infokommunikáció az életvitel szolgálatában) nemzeti technológiai platform stratégiai kutatási tervében (SKT) megfogalmazottakkal számos területen járul hozzá. Két fontos területet azonban véleményünk szerint még feltétlenül figyelembe kell venni:

- nem találtunk intézkedési javaslatot a Programban a fogyatékossággal élők életvitelének IKT-eszközökkel való segítésére, ami az eVITA Platform stratégiájában - társadalmi jelentősége miatt - "fogyatékok pótlása" néven önálló területként szerepel; annak ellenére nincs, hogy a Program többször utal a fogyatékkal élőkre. E terület jelentősége kétségkívül nőni fog, mert a társadalom elöregedésével a koruk miatt fogyatékkal élők számának lényeges növekedése prognosztizálható. A fogyatékok pótlása az életminőség meghatározó tényezője,

- szintén nem szerepel az intézkedési javaslatok között a "terápiakövetés - és támogatás infokommunikációs eszközökkel" témaköre sem, pedig nemcsak egészségi, hanem gazdasági szempontból sem mindegy, hogy milyen mértékben tartják be a páciensek az előírt gyógyszeres és egyéb terápiákat. Mindez jelentős pluszkiadásokhoz, az egészségi állapot és ezzel az életminőség romlásához stb. vezet. Ezért javasoljuk felvenni az intézkedések közé a terápiakövetés és -támogatás témakörét is.

- Az e-gészség téma eredményességének fokozásához az egészségügyben dolgozók digitális írástudásának célzott és tömeges fejlesztését feltétlenül szükségesnek látjuk.

- Megfontolandónak tartjuk az i.29.-be a KKV-sok közvetlen digitális alapképzését is belevenni.

- Az i.34.-ben lévő elektronikus aláírással kapcsolatban megemlítjük, hogy az NJSZT évek óta szorgalmazza az elektronikus aláírás használatának minél szélesebb elterjesztését és az ehhez szükséges állampolgári, felhasználói ismeretek strukturált terjesztése érdekében elkészítette és megkezdte az elektronikus aláírással kapcsolatos tudnivalók képzését.

- Teljes egyetértésünkkel találkozik a Kormányzati Informatika fejlesztésével kapcsolatos valamennyi intézkedés és terv.

- Az e-kormányzat vonatkozásában fontosnak tartjuk az ügyfélkapu, Magyarország.hu Fehér Pdf-ben is említett hiányosságainak mielőbbi kiküszöbölését.

- Prioritásos feladatnak tartjuk a Nemzeti Adatvagyonnal kapcsolatos elképzeléseket (4.3.9).

- a vitairat jelen formájában nem tárgyalja az alapkutatással, az akadémiai kutatóhálózattal és a felsőoktatással kapcsolatos kérdéseket. Véleményünk szerint ez a terület olyan sajátosságokkal, a hazai informatikára olyan hatással bír, amely egy országos stratégia, hosszútávú ágazati jövőkép szempontjából lényeges, annak elképzeléseit mindenképpen támogató, illetve kiegészítő lehet.