Otthonunk a jövő munkahelye

Dr. Beck György írása a Figyelőben

A koronavírus-járvány miatt alkalmazott kijárási korlátozások miatt világszerte felgyorsult a digitális transzformáció. Hiba lenne most félbehagyni a munkát, hiszen egyaránt bebizonyosodott a távmunka és az online távoktatás hatékonysága. De hogyan tovább?

A koronavírus-járvány kitörésekor a digitalizáció tekintetében nem voltak túlságosan optimista várakozásaim, pedig több mint negyven éve dolgozom az infokommunikációs iparban. Talán épp a több évtizedes tapasztalat miatt nem vártam sokat, hiszen még sosem voltam tanúja annak, hogy bármilyen forradalmi technológiai újítás néhány hét, hónap alatt széles felhasználói tábort hódítson meg: hasonlókra még az internetnek és a Facebooknak is évekre volt szüksége.

Az elmúlt két és fél hónapban élesben tapasztalhattuk meg, hogyan tud kényszer hatására felgyorsulni a digitális transzformáció. Biztos vagyok benne, hogy ha egy magyar pedagógust megkérdeztünk volna arról, hogy véleménye szerint ő mikor fog  digitális biológia órát tartani internet segítségével a diákjainak, nem mondott volna 2030-nál korábbi dátumot. Ehhez képest a magyar tanárok többsége mostanra már rutinosan kezeli a Meetet, a Zoomot és a Teams-t is.

Mostanra nem csak jómagam, de a nemzetközi szakma is optimista: Satya Nadella, a Microsoft elnök-vezérigazgatója szerint  a távmunkára, távoktatásra kényszerülő felhasználók nyomán az elmúlt két hónapban a digitális transzformáció olyan lökést kapott, amely két évnyi fejlődésnek felel meg. Vannak ennél optimistább becslések is: a Boston Consulting Group (BCG) számításai szerint a járvány alatt egy teljes évtizedet ugrottunk előre világviszonylatban a digitális szolgáltatások (online hang-, és videohívások, dokumentumokon való közös munka stb.) használata terén.

A BCG statisztikái szerint a szellemi foglalkozású munkakörök mintegy 70 százaléka esetében lehet megoldani a munkát otthonról is a feladatok jellegéből adódóan. A tanácsadó cég vizsgálata szerint akár 15-40 százalékkal is növekedhet a dolgozók hatékonysága a közös irodahelyiségben való munkához képest.  az otthoni munkavégzés esetén. Emellett jelentősen csökkenhet az irodabérlet és a rezsiköltség, a munkába való ingázás nélkülözése pedig jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, a rugalmasabb munkavégzés pedig a munkavállalók fluktuációját, távollétét is csökkentheti. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a cégek hatékony menedzseljék a távmunkát, ha ugyanis nem jól szervezik a home office-ból való munkát, az frusztrációt okoz, kimondottan csökkentheti a hatékonyságot, akár a betegszabadságok arányát is növelheti. Nem véletlen, hogy a Gartner szerint a vállalatvezetők csaknem háromnegyede tervezi a távmunka lehetőségének fenntartását a koronavírus után is, pedig ez a szám a vírus előtt csupán 23 százalék volt.

A hazai számok is a távmunka sikerét mutatják: a Lounge Group felmérése szerint minden negyedik magyar munkavállaló kifejezetten szeretné, ha a járványt követően is lenne lehetősége otthonról dolgozni. A legtöbb távmunkázni vágyó ember a közlekedésen megspóroható idő, a rugalmasabb munkabeosztás, és a nyugodtabb otthoni munkakörnyezet miatt preferálná az otthonából való feladatvégzést.

Természetesen nem arra kell számítani, hogy szeptembertől világszerte mindenki otthonról fog dolgozni, inkább a részleges távmunka fog hódítani, tehát például a heti ötből két-három napot az iroda helyett otthonról dolgozni.  

Ha pedig a vállalkozás megszervezi, hogy az irodában váltsák egymást a dolgozók, fele annyi irodatérrel is hatékonyan működhet a cég,  mint korábban. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a napokban elmondta, hogy szeretné, ha vállalata élen járna a távmunka alkalmazásában. A Facebooknál a világszerte 70 központban dolgozó 48 ezer alkalmazott bármelyike ma is  szabadon dönthet úgy, hogy akár az év végéig otthonából dolgozik, Zuckerberg azonban arra számít, hogy öt-tíz éven belül legalább a dolgozók fele kizárólag home office-ból látjai majd el a feladatait.

Fontos megemlíteni, hogy a távmunka iránti érdeklődés nem egyoldalú: míg a járvány előtt “otthonra” az elavult eszközök is elegendőnek bizonyultak, amikor azonban ténylegesen otthoni munkára kényszerültek, sokan szánták rá magukat egy új laptop, vagy nagyobb monitor beszerzésére, esetleg  az otthoni wifihálózat jobbra cserélésére. Gyakorlatilag példa nélküli, hogy ennyire egyszerre, párhuzamosan reagáljon egy kihívásra a munkáltatói és munkavállalói oldal.

Yuval Noah Harari izraeli történész szerint a mesterséges intelligencia térhódítása befolyásolni fogja a legtöbb iparágat, tehát akár az ázsiai textilgyári munkás, akár az indiai helpdeskes munkája bármikor veszélybe kerülhet. Noha új álláslehetőségek a jövőben is keletkezni fognak, egy évtized múlva a dolgozók gyakorlatilag élethosszig tartó intenzív átképzéseken kell majd átessenek, hogy képesek legyenek ellátni újabb és újabb feladataikat.

Hogyan készítsük fel erre a mai gyerekeket? Az általános iskolákban az írás, olvasás, számolás mellett a digitális írástudás is elengedhetetlen - jó lenne ezt megfelelő óraszámmal, kiváló tananyaggal, és a modern technológiára is jól  felkészített tanárokkal megoldani.  A jövő iskolai fókuszának a “4K”-t javaslom amely a kritikus gondolkodás, kommunikáció, kooperáció és a kreativitás rövidítése. Úgy gondolom, hogy ezeket kell fejlesztenie a jövő munkavállalóinak, ha jövőbiztos tudásra vágynak.

Mi a legnagyobb feladat, ami előtt állunk? Mindenekelőtt egy hatalmas, a nyelvtantól a kémiáig minden ismeretkörre kiterjedő, egyszerűen használható, bárki számára hozzáférhető digitális tananyag létrehozása és folyamatos frissítése lesz. Ezzel párhuzamosan a hazai pedagógusokat is ki kell képeznünk az infokommunikációs szolgáltatások rutinos használatára. A Neumann Társaság IKT pedagógusoknak szóló ingyenes kiadványa iránt a vírushelyzetben jelentősen megnőtt az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy a tanárok nyitottak erre: bár a digitális ismeretek elsajátítása rövidtávon extra terhet ró rájuk, a középtávon megkönnyíti majd a mindennapjaikat.

A digitális oktatás elterjedésével pedig jó minőségű oktatási szolgáltatások is szélesebb körben válnak hozzáférhetővé, mint manapság. Ez utóbbi pedig azért fontos, mert az iparágak, és az egész gazdaság gyors átalakulása miatt a munkavállalóknak gyakrabban át kell majd képezniük magukat ahhoz, hogy feladataikat elláthassák.

(dr. Beck György írása eredetileg a Figyelő 2020. június 4-i számában jelent meg.)
 

 

 

Címke