eHétköznapok találkozó – Pandémia 2

Az eHétköznapok szakosztály május 27-én tartotta meg második, tematikájában a pandémiához kötődő szakosztályi workshop-ját. 

Az elmúlt majd másfél év az elektronikai eszközök, a hálózati eszközök alkalmazásának egészen új megítélését alakította ki. Ugrattuk a nagymamákat, akik a távolban tanuló unokáik kedvéért megtanulták a közösségi média vagy más korszerű technikán alapuló kommunikációs lehetőség használatát. Bosszankodva vettük tudomásul, ha a játszótéren egy aprócska gyerek homokozás vagy hintázás helyett a padon a mobiltelefont nyomogatta. 

üveggolyók

A pandémia hatására sokan éreztük úgy, hogy ez a majdnem háborús helyzet – a családok és barátok teljes szétszakítása, a bezártság – mind sokkal elviselhetőbb, mert a megbízhatóan működő technika biztosítja, hogy tudjunk egymásról, hogy legalább virtuálisan együtt legyünk.

A májusi workshop e korszerű technika nélkül nehezen jött volna össze, mert a négy előadó, no meg a levezető elnök, öt különböző településen él, dolgozik, egymástól sok száz kilométerre és két értékes szakmai óra kedvéért nem autóztak, vonatoztak volna órákat. De most erre nem volt szükség. A technika lehetővé tette, hogy mind az előadók, mind a hallgatók együtt legyenek – a saját virtuális terünkben.

Az első előadó, Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az erdős, dombos Tolnából „A generációs médiahasználat pandémia idején” című előadásában egy nemzetközi kutatás eredményeiről számolt be. A médiafelhasználási szokások a különböző korcsoportokban eltérnek. Megvizsgálva az X (40 felett), Y (25-39) és Z (25 alatti) generációt, ismertté vált, hogy a Y, de különösen a Z televíziónézése, hírfogyasztása elhanyagolható. A Z generáció médiafogyasztására általában jellemző az elszakadni vágyás a valóságtól. A pandémia hatására viszont egyszer csak megjelent a hírfogyasztás is, egy sokkal tudatosabb médiahasználat.

Andok Mónika, a PPKE egyetemi docense a Balaton parton él, ő már kifejezetten a hírfogyasztási szokások változását vizsgálta. Előadásának elejéről egy megdöbbentő adat: Magyarország internetlefedettsége 83-85 %-os. A pandémia ideje alatt az internetfogyasztás 25-30 %-kal nőtt, ezen belül a kiugró növekedés az online tanuláshoz és az e-vásárlás növekedéséhez köthető. Előadásából még egy érdekes adatsor – visszautalva Ádámra: a Z generáció hírfogyasztása 39 %-ról 86 %-ra nőtt, és ez természetesen 98 %-ban mobilon történik. Nem a megbízható hírforrásokat, hanem inkább a személyre szabottat (pl. YouTube vagy Twitch) keresik, kevésbé érdeklik őket a helyi események, a globális kérdésekre figyelnek inkább. 

Gergely Orsolya a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán adjunktus, és ahogy írta, 2020. március 10. óta nem látta a hallgatóit. A kutatása a pedagógusokra terjedt ki, akik pillanatok alatt kerültek egy új helyzetbe: új módon, online kellett a hagyományos tananyagot tanítani, a tapasztalat szerint szinte mindenhol, érdemi központi segítség nélkül. A megoldást az újra való nyitottság adta, részben a tanárok számára és a gyerekeknek is, ha képesek voltak önállósulni. Azaz: a pandémiát megelőző online médiahasználati tapasztalatok ebben az esetben kevéssé hasznosultak. Sokat segített a kisebbek tanítása esetén, ha játékos megoldások születtek. Ennek az időszaknak a tanulságokkal teli értékelése még további kutatásokat igényel.

Gidro Melinda szintén a Sapientia EMTE-n dolgozik, de a mesebeli Csikkarcfalván él, onnan tartotta meg előadását, amelyben részletesen beszámolt arról, hogy az alsóbb osztályoknak hibrid oktatást tartottak: a diákok fele otthonról, online vett részt az órákon, másik fele bent volt az iskolában. A pedagógusok megnövekedett terheit és az újfajta oktatási elvárásokat központilag nem segítették, így néhányan, ahogy ő is, helyszíni képzést tartottak – eddig 22 helyen, több mit 250 főnek. A résztvevők 98 %-a nő, 48 %-a 40 és 50 év közötti, döntően alsós tanárok. Mindez azt jelzi, a pandémia nemcsak a médiahasználatot, annak tartalmát és eszközeit változtatta meg, hanem az egymásra utaltságunk mértékét is – amely pl. a tudásmegosztás terén nőtt!

Az előadást követően még jó félórát tette fel a kérdéseket a hallgatóság, igazolva azt a tényt, hogy az országhatárok és távolságok néha úgy működnek, ahogyan azt József Attila írta:

„A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, …”

Talyigás Judit