Frici, Fülöp és a hackerek

Solymos Ákos, a Neumann Társaság „IT biztonság közérthetően” kiadványa társszerzőjének könyve az internet sötétebb oldaláról szól, és elsősorban a gyerekeknek íródott.

„Ebben a könyvben olyan történetek vannak, amelyek bárkivel megtörténhetnek, legyen az gyermek vagy felnőtt, tanár, bolti eladó, programozó vagy vezérigazgató. Az informatika és az internet napjainkban már sokkal inkább a mindennapok része, mint pár éve volt. Ez persze rengeteg újdonságot, érdekességet, szórakozást, élményt is hozott, ugyanakkor fenyegető árnyékként megnövekedett az internet és a kibertér rejtette veszélyforrások mértéke és a következmények súlya.

Kiberbiztonsági szakemberként szomorúan tapasztaltam, hogy az első kiadás óta eltelt hat évben Friciék történetei nem veszítettek aktualitásukból, maximum más a neve a legnépszerűbb alkalmazásoknak és platformoknak. A csalók, hekkerek, kiberbűnözők sajnos egyre több helyen megjelennek, fenyegetve gyermekeket, szülőket, kis és nagy szervezeteket a világban. Ezért határoztam el, hogy felfrissítem és újra kiadom Friciék történeteit, hogy újra kézbe vehessétek a könyvet, újra érezhessétek az új könyv illatát, és kiszakadva az online világból, bekuckózva egy fotelbe, vagy iskolába menet a buszon vagy metrón, elmerülhessetek ebben a kitalált kis világban, amely ugyanakkor igenis valós veszélyekre hívja fel a figyelmet.” – írja a könyv bevezetőjében a szerző, Solymos Ákos.

 

FriciFrici, Fülöp és a Hackerek most megjelent második, aktualizált kiadása a Magyar Bankszövetség és a Pénziránytű alapítvány által szervezett PÉNZ7 programhoz kapcsolódóan jelent meg. A korábbi kötet szerkezetének változatlanul hagyása mellett, az újban már más közösségi platformok, és napjainkban használatos alkalmazások is szerepelnek. A könyv, bár felnőtteknek is tanulságos lehet, alapvetően a 10-12 éves korosztály szintjét célozza meg: Fricivel és Fülöppel nyolc fejezetben különféle kalandok történnek, és az informatikai galibák megoldásában a mindentudó az információbiztonsági szakember, Csuka bácsi segít nekik.

A felnőttek szerepe a digitális világban már más, mint korábban, hiszen nem mindegyikünk Csuka bácsi, aki a megfelelő ismeretek birtokában van. Ezzel együtt a digitális gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek azt tanácsolják, hogy a gyerekek forduljanak a szülőkhöz, a tanárhoz tanácsért, ha valami problémájuk adódna. „A felnőttek abban segíthetnek a gyerekeknek, hogy reálisabban ítélik meg a dolgokat, és zsigerből érzik, hogy mi jó, és mi nem jó. A gyerekek körülbelül 10-12 éves korig vannak veszélyben, merthogy csak ezután jutnak el az agyi fejlettségi szintjükben odáig, hogy el tudják dönteni mi a realitás.” – véli Solymos Ákos, aki még az úgynevezett fordított tanulás módszerét is ajánlja. Vagyis azt, hogy a szülők, tanárok kérjék meg a gyerekeket, hogy mutassák meg, hogyan működnek az általuk használt internetes platformok, ezzel a felnőtt is tanul, és közben beszélgetni lehet arról, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek a gyerekre.

Solymos Ákos, a kiberbiztonság iránt elkötelezett, magasan kvalifikált szakember, aki nem mellesleg a Neumann Társaság IT biztonság közérthetően népszerűsítő szakirodalom társzerzője is (Erdősi Péter Máté mellett), úgy gondolja, hogy „muszáj tanulni, képben lenni, naponta akár fél órát is el kellene tölthetünk azzal, hogy tájékozódjunk, azért, hogy valamennyire kövessük az újdonságokat. Ma már az MI-t majdnem minden alkalmazásba beletették, és emiatt újra kell mindent tanulni. Az MI nem egy új „oszlopa” a különböző alkalmazásoknak, hanem az egyes oszlopokban benne található. Mondhatni, hogy nem is fancy már, ha egy alkalmazás nem használja az MI technológiát.”

A rajzokkal illusztrált (grafika: Újréti Ágnes), az Atlantic Press Kiadó gondozásában most megjelent kötet nyomtatott formában és e-bookként is kapható. 2025. június közepéig viszont ingyenesen letölthetik mindazok, akik a Pénz7 Digitális szimat tudáspróba 15 kvízkérdését sikeresen megoldják.

 

Rákosi Szilvia

 

Részlet a könyvből:

– Jó reggelt, Csuka bácsi! Fülöp és Frici van a vonalban. Nem zavarunk?

– Jó reggelt! – válaszolta Csuka bácsi. – Mi ilyen sürgős, hogy még a reggeli kávémat se tudom meginni? De persze, mondjátok csak, miben segíthetek? Csak nem egy újabb vírus...? Ugye, nem?

– Nem, szerencsére nem ilyen ügyben zavarnánk. Az lenne a kérdés, hogy tényleg vannak olyan átverős oldalak, amelyek meghirdetnek mindenféle nyereményt, sokezren lájkolják az oldalt, meg megosztják, aztán végül nem is történik semmi? Mi értelme van ezeknek? Hallott már ilyen oldalakról, Csuka bácsi? Fülöp látott egy BMW-t...

– Szalaggal átkötve? – vágott közbe Csuka bácsi.

Fülöp és Frici csak ámultak: hát ezt meg honnan tudja az öreg?

– Igen! – válaszolták szinte egyszerre. – Honnan tetszik tudni?

– Ó, gyerekek... – Nagy sóhaj hallatszott a telefonból. – Ez egy hatalmas árverés, amiben sok ezer embert csapnak be a hiszékenységük és – valljuk be – a kapzsiságuk miatt. Nincsen ingyen ebéd... Mindennek valami ára van. Azok a Facebook-felhasználók, akik lájkolják és megosztják az oldalt, látszólag nem vesztenek semmit. Viszont azok a csalók, akik meghirdetik ezeket a nyereményoldalakat, rengeteg pénzt keresnek illegálisan.

– Sajnos még mindig nem értjük – válaszolta Fülöp.

– Mert még nem fejeztem be. Tehát gondoljatok bele a következőbe: egy cégnek, aki mondjuk el akar adni cipőket, vagy szappant, vagy fogyasztószereket, annak sok-sok pénzt kell költenie reklámra, hogy az adott termék eljusson a fogyasztó – az internet esetében a számítógép-használó – képernyőjére. A tévében és a rádióban pár másodperces hirdetések is millióba kerülnek. Egy újságban a reklámozás több tízezer vagy százezer forintba kerül. Mit találtak ki a csalók erre?

Hogy mit? A könyvből ez is kiderül...