Múzeumok Éjszakája 2026 az Informatika Történeti Kiállításon

A Neumann Társaság által működtetett Informatika Történeti Kiállításunkon (ITK) megrendezett Múzeumok Éjszakája az idei évben rendkívül gazdag szakmai és nosztalgikus programot kínált a látogatóknak. Az esemény központi témáját a legendás DEC-korszak (Digital Equipment Corporation), a korai adattárolás evolúciója, valamint a hálózatok kialakulásának titkai és magyar vonatkozásai adták.

A rendezvényről Kónya Orsolya múzeumpedagógus munkatársunk számolt be.

Az est hangulatos „Boot-olással” és 8-bites retro dallamokkal vette kezdetét, majd Horváth Károly villamos üzemmérnök „A háttértárak egykor és ma: Az ékírástól az SSD-ig (és azon túl)” című előadásával indult el a szakmai program. A szakember rávilágított arra, hogy a technológiai relikviák megőrzése azért fontos, mert ezek a múlttal való kapcsolatot és a jövőbeli problémák megoldási mintáit hordozzák magukban. Az előadás átfogó történelmi idővonalat nyújtott az információtárolás fejlődéséről, a mechanikai megoldásoktól (lyukkártyák, lyukszalagok) az elektromágneses korszakon (ferritgyűrűs memóriák, mágnesszalagok, merevlemezek) át egészen a modern félvezető alapú technológiákig (RAM, flash memóriák és SSD-k). A közönségnek különleges élményt jelentett, hogy az elhangzottakat a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hiszen régi lyukkártyákat és mágneses hordozókat vehettek a kezükbe.

Ezt követte Fagyas László okleveles villamosmérnök előadása, amely „A DEC processzorok, számítógépek világa” címet viselte. A prezentáció részletesen bemutatta a Maynardból indult DEC történetét az 1957-es alapítástól a miniszámítógépes és szupermini korszakon (PDP-8, PDP-11, VAX család) át a 64 bites Alpha mikroprocesszorig, egészen a cég későbbi Compaq és Hewlett-Packard általi felvásárlásáig. Külön hangsúlyt kapott a magyar „másolatok”, azaz a KFKI-ban fejlesztett Tárolt Programú Analizátorok (TPA) és az eredeti DEC gépek versengése a KGST világában. Az előadó részletesen kitért a TPA-1001-re, valamint a rendkívül sikeres 16 bites klónra, a TPA-1148-ra, bemutatva a korabeli hazai mérnökök reengineering (visszafejtési) munkáját és az alkatrészhiány, valamint a COCOM-lista miatti nehézségeket.

A harmadik blokkban Kuhár János programozó matematikus kalauzolta el a hallgatóságot a hálózatok világába „A DEC szerepe a hálózatok kialakulásában, a magyar szál” címmel. Az előadásból kiderült, hogyan született meg az első ARPANET kapcsolat, és számos izgalmas háttértörténetet ismerhettünk meg: a Bluetooth névválasztását Kékfogú Harald királytól, az Ethernet kialakulását a hawaii rádiós ALOHANET-ből, és a Cisco alapítását egy stanfordi szerelmes párnak köszönhetően. Külön említésre került a részben magyar gyökerű Hedy Lamarr, akinek frekvenciaváltós szabadalma a mai Wi-Fi alapjait fektette le. Magyar vonatkozásként elhangzott, hogy hazánk első városi (MAN) hálózatát a Digital építette ki a BME-ELTE-Közgáz között a 90-es évek elején. Az előadó kitért az internet történetének első forráskódlopására is (amikor Kevin Mitnickék megszerezték a DEC VAX/VMS forráskódját), valamint az első tűzfalra (DEC SEAL) és az AltaVista keresőre. Zárásként a hálózati mérnökök április elsejei RFC paródiaszabványai (pl. adatátvitel postagalambbal) és a hálózatok örök igazságai (RFC 1925) derítették jó kedvre a hallgatóságot.

Fotók: Csomor Bence, ITK