Kínának nehézséget okoz a külföldi mesterségesintelligencia-kutatók bevonzása

Figyelmetekbe ajánljuk Kömlődi Ferenc bejegyzését a Neumann Társaság „Jelenből a jövőbe” címet viselő ismeretterjesztő blogján. A lektorálásért köszönet illeti Alföldi Istvánt! 

A Carnegie Endowment egyik tanulmánya szerint 2025-ben az Egyesült Államokban dolgozó minden harminc kínai mesterségesintelligencia-kutatóra egy olyan jutott, aki az ellenkező irányba váltott. Pedig az ország a tudósoknak szóló vízumokkal, támogatásokkal és egyéb ösztönzőkkel nemzeti prioritássá tette a nemzetközi toborzást. Ugyanakkor egyetemei, technológiai vállalatai és startupjai megerősödésével egyre inkább képes megtartani hazai tehetségeit. 

Ezt a tendenciát szemlélteti, hogy szemben a 2022-es hat kínai intézménnyel, 2025-ben tizenkettő szerepelt a NeurIPS konferencián, a világ egyik legrangosabb és legnagyobb hatású gépi tanulással, mesterséges intelligenciával és számítógépes idegtudománnyal foglalkozó konferenciáján publikáló szervezetek legjobb harmincas listáján.

Tehát miközben az ország hazai MI-ökoszisztémája rohamosan fejlődik, az aszimmetrikus globális tehetségáramlás továbbra is az Egyesült Államoknak kedvez. A két ország közötti geopolitikai feszültségek ellenére az Egyesült Államokban dolgozó, kínai származású kutatók aránya négy százalékponttal növekedett a három évvel ezelőtti állapothoz képest.

Kína jelentős lépéseket tett az alternatívák kiépítésében. A NeurIPS-metrika alapján (a 2022-es 27 százalékhoz képest) a top MI-kutatók 41 százalékának a kelet-ázsiai szuperhatalom ad otthont, miközben az USA részesedése 46 százalékról 34-re csökkent.

Olyan sikeres hazai projektek, mint a DeepSeek elindítása vagy a Manycore Tech növekedése, a Szilícium-völgyhöz mérhető szakmai presztízst és anyagi juttatásokat kínálnak a hazatérő kínai mérnököknek. A DeepSeeknél publikáló szerzők 53,5 százaléka viszont soha nem tanult vagy dolgozott Kínán kívül.

A pekingi vezetés adminisztratív eszközökkel is igyekszik otthon tartani a tehetségeket. Idén például megtiltották a Meta által kétmilliárd dollárért felvásárolni kívánt Manus MI-startup két alapítójának, hogy elhagyják az országot, és a hírek szerint a szigorú utazási korlátozásokat kiterjesztették a kutatók házastársaira és gyermekeire is.

A külföldi szakemberek számára több tényező továbbra is komoly visszatartó erőt jelent. Ilyenek a kulturális és nyelvi korlátok, a mindennapi beilleszkedés és a munkakörnyezet nehézségei. A kínai internet zárt jellege és a szigorú cenzúra vagy az akadémiai szabadság hiánya, azaz a kutatási szabadság korlátozásától való félelmek sem hozzák meg a kedvet. A két szuperhatalom közötti elmérgesedő viszony pedig bizonytalanságot szül a nemzetközi karrierben.

Miközben a Trump-adminisztráció szigorításai nehezítik a külföldi munkaerő felvételét az amerikai cégeknél, és Kína sikeresen tartja otthon a saját tehetségeit, a globális, nem kínai származású tudósok elitcsoportja továbbra is elkerüli a kínai kutatóközpontokat. Ezzel párhuzamosan olyan kisebb ázsiai központok, mint Dél-Korea és Szingapúr is egyre komolyabb elszívó és megtartó erővé válnak a piacon.