Az ügyfélkaputól az intelligens közlekedésig

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság számára mindig kiemelten fontos volt a civil társadalom iránti felelősség. A zászlónkra tűzött Digitális Esélyegyenlőségnek pedig nem csak a digitális írástudás a része: fontos az is, hogy milyen digitális környezetben élünk – és ha az infrastruktúra megfelelő, van-e ismeretünk és igényünk arra, hogy e környezetet jobbá tegyük.

E gondolatok ismeretében jelentős kezdeményezés volt, hogy két szakmai közösségünk, az e-Szolgáltatások Minősége és az e-Hétköznapok szakosztályok összefogtak – és közös konferenciát rendeztek május 24-én, az ELTE Informatikai Karán.

Az első bekezdésben idézett gondolatokat, Alföldi István ügyvezető igazgató üzenetét, Képes Gábor főmunkatárs tolmácsolta a résztvevőknek.

Milyen a jó professzionális interaktív szolgáltatás? –Elvárások és a valóság az e-hétköznapokban. A konferencia címének jelentőségét Vitályos Gábor foglalta össze megnyitójában. Usability, user experience – ilyen kifejezéseket sokszor használunk, de sokszor nincs meg mögöttük az elméletalkotó készség. Szakosztályaink és előadóik komplex szemlélettel közelítettek témáikhoz – a professzionális alkalmazások nagyobb minőségi igényére is tekintettel.

Siklósi István az e-szolgáltatások fejlesztésének kritikus pontjait mutatta be. Az e-szolgáltatások jobbá tételére külön szakmák alakultak ki (pl. user experiment designer, usability tester), a Data Science saját szakirányt kapott. Siklósi István egy iteratív fejlesztési modellt mutatott be és egy tervezési attitűd felvázolására vállalkozott. Megismerhettük, hogy a tervezés, a prototípus elkészítés, a használhatóság tesztelése, ennek elemzése és a korrekció körforgása után-mellett a kibocsátástól milyen követésre, elemzésre, finomításra van szükség ahhoz, hogy az e-szolgáltatás mindig korszerű, hatékony, használható maradjon.

Az ügyfélkaputól az intelligens közlekedésig

Jó példaként az észt ügyfélkaput említette, ahol világos információs architektúrából nagyon jó vizuális megjelenítés született, ráadásul egy külön szövegíró dolgozott azon, hogy a jogi cikkelyekből emészthető szövegek kerüljenek a webre. A Magyarorszag.hu kormányzati portál táján viszont még sok a tennivaló, a felhasználó (állampolgár) könnyen elveszik a hosszadalmas jogi szövegek dzsungelében.

Siklósi István sok általános tanáccsal szolgált a minőségjavításra – nemcsak e portálnál, hanem minden e-szolgáltatás számára – ehhez kiérlelt módszertanra, modellekre, oktatásra, minősítési eljárásokra, végső soron egyfajta kultúraváltásra van szükség.

Mit kérdez a felhasználó a weben? Ungvári Rudolf a könyvtártudomány egy nagyon fontos területét, a névterek kérdését mutatta be. Értjük-e – és a web is érti-e -, hogy mit kérdez a felhasználó a weben? A természetes nyelvben azonosítóként működő nevekből alkotott névterek nagyon hasznosak lehetnek. Az értelmező nagyszótárak folytatása a weben: névterek és értelmük – erről szólt Ungvári Rudolf előadása.

Az ügyfélkaputól az intelligens közlekedésig

Akit megharapott a kutya, más kutyafogalommal rendelkezik, mint akit csak megnyalt” – mondta példaként a tudós. Ettől még a nyelv ezen azonosítóiból nagyon fontos struktúrát építeni – a névterek funkcionálisan a web számára is hasznosak.

Bódi Antal előadásában, melyben szerzőtársaival készített kutatásáról számolt be, kicsit messzebb kalandozott: az ITS Ökoszisztéma a közlekedés digitalizációjának kihívásairól szólt.

Nagyon jó ez az önvezető autó történet, egy baj van, hogy az ember ott van benne.” – tréfálkozott egyszer egy professzor. S az önvezető autók korától néhány lépés még elválaszt minket: amíg általunk vezetett autók közlekednek, majd vegyesen jelennek meg a közlekedés szereplői.

Hányan lovagolunk manapság? Ilyen „lógisztikai” kérdés is szóba került, hisz hamar eljön az idő, amikor az autóvezetés éppúgy ritka hobbi lesz, mint manapság a fogathajtás – eljöhet az idő, hogy a nagyszülők külön, lezárt pályára viszik el unokáikat, hogy ott megmutassák, milyen volt gépkocsit vezetni.

Az ügyfélkaputól az intelligens közlekedésig

Manapság, amikor a dokumentált balesetek okozta kár százmilliárdos nagyságrendű, elkerülhetetlen egy Intelligens Közlekedési Rendszer létrehozása. Az ilyen rendszereket általában a smart city (okos város) koncepciók részeként értelmezzük, s végig kell gondolni, milyenek lesznek az IoT (Dolgok internete) szenzorokkal szembeni igények.

Bódi Antal előadásában azt mutatta be, a felhasználó hogyan fog tudni mozogni a közlekedési térben. Egy olyan ökoszisztéma szükséges, melyben minden jármű benne lesz és ennek digitális leképeződése az egész közlekedés. A közlekedés mérhetővé tétele – ez hát a feladat, s már most fel kell készülni rá, hogy hamar felvetődik: Milyen lesz az ügyfél-elégedettség?

Manapság ott tartunk még, hogy a „közlekedést mindenki túl akarja élni” – a balesetek magas számát ismerve érthető, hogy már elégedettséget érzünk akkor is, ha eljutottunk A-ból B-be – és túléltük. Egy biztonságos és ellenőrzött közlekedés felé támasztott elvárásaink már nagyon mások lesznek.

Elkalandoztunk az e-szolgáltatástól? Igazából nem. Bőgel György, az NJSZT alelnöke is ott ült a közönség soraiban, számomra ő foglalta össze a legfrappánsabban e délután lényegét: „Az is interaktivitás, amikor te próbálsz valamit az ügyfélkapun elintézni – és az is interaktivitás, amikor az autód intéz valamit a digitális ikertestvérével.”  Az e-szolgáltatások akkor is behálózzák az életünk, amikor épp nem – régies szóval – a „világhálón” lógunk. Vagy nem tudunk róla.

Ha már ügyfélkapu, a konferencia végén Bódi Antal védelmébe vette a magyar megoldást, már csak azért is, mert a Magyarorszag.hu korai változatának fejlesztésében maga is részt vett. Észtországban és hazánkban egyszerűen más a jogrend és ezért más a protokollja annak, hogy milyen szövegeket kell kötelezően megjeleníteni a weben.

Még ilyen szempontokat is figyelembe kell vennie annak, aki jó professzionális interaktív szolgáltatásokat fejleszt.

Szakosztályaink az előadásokat videóra is rögzítették, a videókat a későbbiekben hozzáférhetővé tesszük.

 

KG