TÉR, IDŐ, TAPASZTALÁS

- IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A HÉTKÖZNAPOKBAN címmel tartott az e-Hétköznapok szakosztály november 29-én workshopot.

A téma, a mindannyiunk által mobilon és autóban is használt, no meg sok helyen a munkában is, azaz a sokunk által kedvelt GPS, egy olyan eszköz, amely tényleg hétköznapi.

Szabó GyörgyElső előadónk Dr. Szabó György, a BME docense „Az ismeretlen legyőzése – Az infokommunikációs technológia lehetőségei és veszélyei a téri tájékozódásban” címmel az ember és a térbeli tájékozódás történetéről beszélt először. A tájékozódás az ember számára mindig fontos volt, de a valóság látványa és annak az egyre pontosabb leképzése csak a 20. században történt meg és a 21. században vált széles körben alkalmazhatóvá. A technika mellett a politika is befolyásolja, mi látható valós környezetünkből. Magyarországon csak 1994-ben oldották fel a térképekre vonatkozó katonai titoktartást. Érzékszerveink nem képesek a valóságot visszaadni, erre szükség lenne a háborúkban, pl. Napóleon moszkvai hadjárata esetén vagy nagy sportteljesítményeknél pl. a Mount Everest első megmászóinak. Érdekes, hogy a Balatonról az első fennmaradt térkép a XVI. századból származik, amelyet az ott dolgozó adószedő rajzolt. 1957-től műhold (szputnyik) készíthet már térképet, amely természetesen más szögből látja a valóságot, mint mi emberek.

MetroAz új tájékozódás alapja az egyszerűsítés, és megosztás, a közös jelhalmaz. Ma már sok millió eszköz áll rendelkezésre, amelyek más - más célból figyelik a Földet, és gyűjtenek adatokat. Ez túl sok információ ahhoz, hogy célszerűen kezelni tudjuk, rendszerbe, sőt áttekinthető rendszerbe kell foglalni. Milyen paraméterek alapján optimalizáljuk az adatainkat? ilyen a tér, idő és költség. Egy érdekes példa: 1908-ban indult el Londonban a Metro és 1930-ra már sok útvonala volt, ezek áttekintésére alakította ki Harry Bach a mindannyiunk által ismert metrótérképet, amely tele van egyszerűsítésekkel, de a Temze vonala eligazította az utazót - mondta az előadó. 2004-ben a GPS által készített térképeket akasztottak ki Londonban a Metróban, de az utazók visszakérték a régit. Mert ahhoz szoktak. Azaz a tájékozódás: nem a valóság egyértelmű letükröződése.

Olyan világban élünkOlyan világban élük, amely tele van szenzorokkal, amelyek „tapogatják” a Föld egészét és a milliárdnyi adatból következtetéseket „vonnak le”.  Ezek alapvetően katonai rendszerek, Kivéve az EU által létrehozott Galileo. De vannak olyan hasznos szolgáltatások is, mint a balesetek esetén a riasztás, amely a pontos helyet is megadja.

Alapvetően katonai célokat szolgálnak e rendszerek, és ha kell, tudják manipulálni, ezeket és a civil lakosság által használt rendszereket. De a történelem során sokszor így most is, sok hasznos eredményt, alkalmazást jelent a polgári lakosság számára is a GPS zárta előadását a BME docense.

Berger GyörgyA második előadást Dr. Berger György, a PTE adjunktusa tartotta, A vezetés mediatizációja – A GPS-navigáció hatása a térbeli tájékozódó képességre címmel. A térbeli tájékozódás alapvető emberi képesség, állította. Az a kérdés izgatja, hogy a GPS-t mind a hétköznapokban, a közéletben és a tudományos munkákban, továbbá gyalogosan és az autókban is intenzíven használjuk.

Változik-e ettől az ember viszonya a térhez? És ha igen? Hogy változik az agyunk?

Két vezető szociológus, Nick Couldry és Andreas Hepp 2017-ben írtak könyvet arról, hogy hat ránk a számtalan IKT eszköz, amelyekkel körül vagyunk véve?  Gondoljunk csak arra, hogy az autóvezetés élménye hogy változott, változik, ahogy egyre több „kütyü” vigyázz ránk, „szól bele” a vezetésünkbe. Először 2008-ban végeztek olyan empirikus kutatást, hogy ha GPS segítségével ment az egyik csoport A-ból B-be, vajon le tudják rajzolni a útvonalat? Vajon emlékeznek a tereptárgyak sorrendjére?

Tény, a GPS nélküli kontrollcsoport jobban teljesített. Egyre több tény bizonyítja, hogy ha csak GPS-szel tájékozódunk, határozottan romlik ez a képességünk. Elveszíthetjük a gazdag térélményeinket. Pozitív hatás természetesen a nagyobb szabadság érzet. Előadónk ezért javasolta  a GPS alternatív használatát.

Szontágh KrisztinaDr. Szontágh Krisztina, harmadik előadónk a Mobile LBS Kft., szervezeti marketing menedzsere és a „GPS technológián alapuló járműkövetés lehetőségei a térben – felhasználói igények a hétköznapokban” címmel tartott eladást. A vállalkozás, amit képviselt, autóflották vagy személyek követésére alkalmas rendszereket fejleszt és értékesít. Kezdetben csak a hol van az autó, később a sebessége, fogyasztása, fékezési és parkolási szokásai is értékes adattá váltak, hiszen a szállító vállalatok számára az önköltség csökkentése ezeken az adatokon múlik. Aztán kiegészülnek a kényelmi szolgáltatásokkal menetlevél készítés, útdíj fizetés…stb. a megvásárolható eszközök, mondta a cég képviselője. A személykövetésből a fiatalok figyelése valósult meg, ha a szülő aggódik lehetősége van a gyereknek, jelzés leadására , ha megtámadják, ezt figyelte a helyi rendőrség is és volt néhány eset, amikor jó volt, hogy nem volt magára hagyva a gyerek.

A megfigyelési rendszerek esetében szigorú rendje van annak, hogy ki milyen adatot láthat, hogy adattal visszaélés ne történhessen. Lehetőség van az esetleg nem jogos büntetések kivédésére. Megfelelő adatokat lehet elemezni a gépkocsik magán és hivatali használatának elkülönítésére. Mind ez a vállalkozás átláthatóságát és hatékonyságát növeli zárta mondandóját az előadó.

Bernschütz MáriaDr. Bernschütz Mária, a BME adjuntusa, Mennyire vagyunk tudatos „kütyühasználók”? kérdést járta körül. Kérdőíves kutatásai alapján azt látja, hogy minimum napi két órát használjuk a mobilt.  A számítógép, tablethasználat jelentős része is áttevődött a mobilra. Segít az önkontroll? Régebben a dohányzást, a túlzott édesség fogyasztást kívántuk így csökkenteni. Az emberek jelentős részénél a mobillal kezdődik és záródik a nap. Természetesen a különböző generációknál nagy átlagban másra és máskor használják a mobilt. Van, aki mobillal tartja láthatatlan pórázon a gyerekét. Az előadó nem hiszi, hogy ez a jó megoldás. Az új eszközök elterjedése, gyorsabb, mint az értelmes használat, a túlzó használat kialakulását láthatjuk, zárta az előadásokat Mária.

A hallottakat intenzív beszélgetés követte, mintha a valós térben lennénk. A fő téma, elveszíthetjük még jobban közünk a természethez? a való világhoz? Mi már nem tájékozódunk olyan jól, mint az őseink csillagok vagy mohos fák alapján. Ezeket a változásokat, a fejlődést úgy lenne jó hasznosítani, hogy nem veszítjük el térlátásunkat, tájékozódási képességünket. Ennek egyetlen lehetősége, ha használjuk, de mértékkel az újabb és újabb okos eszközeinket.

Talyigás Judit,

eHétköznap szakosztály elnök