Ezüstösök - CEOI és IOI között
Alig tértek haza a Közép-Európai Informatikai Diákolimpiáról (CEOI), ezüstéremmel a nyakukban, már utaznak is tovább Szegedre, a legnagyobb, csúcs IT-diákolimpiára, az IOI-ra, melyet idén hazánk rendez - s melyen hat másik magyar tehetség mellett ők képviselik Magyarországot!
Molnár Istvánnal és Tarján Bernáttal beszélgettünk.
Csináljuk annyira jól, amennyire csak lehet!
Molnár István az egyik ilyen „ezüstös” diák. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója még csak a tizegyedikbe megy szeptembertől, de már gyakorlott interjúalanyom.
Segíts, István, milyen nemzetközi IT-versenyek apropóján beszélgettünk már?
Kétszer is szerepeltem eJOI-n, az Európai Junior Informatikai Diákolimpián – már nem is emlékszem, milyen eredménnyel…
Szerény vagy, segítek: 2020-ban, a pandémia évében a grúziai szervezésű, de online eJOI-n bronzérmet szereztél, 2021-ben pedig szintén online körülmények között, de a sulitokban, Miskolcon versenyezve aranyat…
Igen… Majd az IIOT-on, a különleges csapatolimpián hatodikak lettünk, ami szintén bronzérmet ért. Tavaly a horvátok által szervezett CEOI-n, azaz a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián tizedik lettem ezüstéremmel - és az IOI-n, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián a világranglistán a 87., ami szintén ezüstöt ért.
Felejthetetlen számomra, mert én is kint voltam Indonéziában, a világ másik felén, de a magyar diákolimpikonok közül csak a delegáció fele jött el – és az otthonról induló két ifjabb versenyző hozott végül ezüstöt.
Ez így van. És ez a sorozat folytatódik, mert most pedig a német szervezésű CEOI-n is tizedik lettem, ismét ezüstéremmel.
A magyar versenyzők közül Te érted el a legtöbb pontot. De mi volt számodra a legnagyobb kihívás a versenyen?
A legérdekesebb a második versenynap második feladata volt. Az a típusú feladat, melyben valamilyen korlátozott módon kell információt átadni – ez a kedvenc feladattípusom. Ezzel vagy két órát eltöltöttem a verseny alatt – és összesen már két és fél óra letelt a versenyből… És még mindig azon dolgoztam, hogy száz pontosra lekódoljam. Ez elég stresszes volt, hisz nagyon oda kell figyelni, hogy jól osszuk be az időnket a feladatok között.
Milyen volt maga a szervezés?
Nagyon jó. A legnagyobb élmény a berlini videojáték múzeum volt – csak kár, hogy nem kaptunk több szabadidőt a játékok kipróbálására. Azért így is végigkalauzoltak minket a játékok történetén, nagyon jó volt! A DDR – azaz Dance, Dance Revolution volt a kedvencem.
És milyen volt maga Magdeburg?
Nagyon sok szép helyszínt megmutattak nekünk a városból, persze Otto von Guericke híres vákuumos kísérletét, a magdeburgi féltekéket is elmesélték. Hozzám közel áll ez a téma is, hiszen fizikaversenyeken is szoktam indulni.
Jön az IOI Szegeden, arra hogy készülsz és milyen elvárásaid vannak?
Ami a készülést illeti, sokat gyakoroljuk a centroid dekompozíció nevű, fagráfokkal kapcsolatos algoritmusoknál használatos technikát – és gyakoroljuk általánosan a programozást is. Augusztus 26-án pedig lesz egy Codeforces online alkalom az edzésre. Szegedre hétfőn utazunk – különösebb esélylatolgatásba pedig addig nem bocsátkozom. Nem szeretem megtippelgetni, hogy más hogyan fog teljesíteni. A saját esélyeim miatt sem szorongok. Évek óta az az elvem, hogy: Csináljuk annyira jól, amennyire csak lehet. Az elvárások nem segítenek az eredményben, se azok, amelyekkel magunkat nyomasztjuk, sem mások elvárásai.
És mik a terveid az IOI után?
Az a terv, hogy nézzük meg a versenynaptárat! Szuper lenne egy olyan év, amikor nem ütközik semmi semmivel. Nem egyszer fordult elő, hogy egy napon kellett volna matek- és IT-versenyre mennem. Én a matek, az informatika- és a fizikaversenyekben is érdekelt vagyok – és ezen versenyek szervezői nem mindig egyeztetnek egymással. Ráadásul előrehozott érettségit fogok letenni, ami szintén ütközhet még valamivel.
Még most, augusztus végén is vizsgáztál, ugye?
Igen, angolból. Szerencsére meglepően könnyű volt az osztályozóvizsga. Azért tettem le, hogy előrehozott érettségit tudjak csinálni.
Nagyon sokat komolyodtál az elmúlt években, egy igazi felnőtt fiatalember. Ilyen versenytapasztalattal Te kiváló informatikatanár, tehetséggondozó lehetnél egyszer. Van ilyen terved?
Nincs teljesen kizárva, de még nem döntöttem el, mostanában kellene elkezdenem végignézni, hogy milyen egyetemi lehetőségek vannak… Hogy hol tanuljak tovább. De még van időm – és van sok izgalmas verseny is előttem!
Az ezüst mellé legalább egy bronzot!
Tarján Bernát, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium – szeptembertől tizenkettedikes - tanulója gyűjtötte a második legtöbb pontot a magyar versenyzők közül a CEOI-n – és ez is bőséggel elegendő volt egy ezüstéremre Közép-Európa legfontosabb diákolimpiáján.
Természetesen Vele is azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mely rangos nemzetközi versenyeken szerepelt már…
Elég sok matematikai versenyen jártam már – és néhány informatikain is. A nemzetköziek: jártam a Romanian Master of Informaticson (RMI) és az IIOT csapatolimpián – ezeken bronzot szereztem. A matematikai diákolimpián – IMO – és a CEOI-n pedig ezüstérmet kaptam.
Nézzük a CEOI-t. Neked melyik feladat volt a legnehezebb?
Az első versenynapon a második feladatnál lett a legkevesebb pontom, de nem biztos, hogy a teljes megoldás arra a legnehezebb. Érdekes feladat volt, a története szerint egy hacker akar meghackelni egy rendszert – illetve a feladat szimmetrikus, két ember áll egymással szemben, mindkettőnek vannak tűzfalai és valamennyi számítógépes kapacitása, és vagy meg lehet támadni valakit, ami csökkenti a kapacitását – vagy leszedni a tűzfalait, hogy nagyobb legyen a támadóerőnk.
Izgalmasan hangzik, mint egy játék!
Határozottan! A megadott érték alapján meg kell mondani, hogy ki nyer. Amit meg tudtam benne csinálni, ahhoz dinamikus programozás és rekurzió kellett.
És milyen volt együtt lenni a többiekkel?
Kellemes volt. Kimondottan örültem, hogy nem mentünk messzire, nem egy nagyon távoli ország körülményei közé kellett beilleszkedni. Kicsit más volt, mint idehaza, de ismerős is. Így nem erőltetett meg az utazás – és minden erőmet a feladatmegoldásra tudtam koncentrálni. A szabadidős programok közül a számítógépes játékmúzeum volt a kedvencem, csak épp a nekem legjobban tetsző játékot nem próbálhattam ki, mert az 18+ korhatáros volt.
Egek, meg sem merem kérdezni, milyen játék!
Egy Pong volt, a legősibb TV-tenisz! Csak ha ront a játékos, akkor picit megcsípi az áram – vagy felmelegszik a kezében a kontroller…
Sajátos! Térjünk rá inkább az IOI-ra! Hogyan készülsz, milyen várakozásokkal?
Nem tagadom: szeretnék egy bronzérmet! Jó lenne egy ezüst is, de azt kevésbé érzem reálisnak. Szegeden sokszor jártam már, így a helyszín nem lesz nagy meglepetés, de a közösség, a megmérettetés annál jobban izgat.
Ott is van IT múzeum, az ITK, látogasd meg mindenképpen. De „rázós” Ponggal nem szolgálhatunk!
Sebaj, így is érdekel!
Bernát, még arra térjünk rá, hogy honnan az IT iránti affinitásod, hogy kerültél a versenyvilágba?
Édesapám volt a minta, Tarján Dénes. Ő a Piarista Gimnáziumban tanult, többek között a legendás Görbe László atyánál – és ő is IOI-versenyző volt, csak kicsit korábban…
Nagyon örülök, hogy a nyomdokába léptél! Mik a továbbtanulási terveid, milyen egyetemekkel kacérkodsz?
Valószínűleg ELTE matematika szakra fogok menni. Külföldön élni nem szeretnék, amíg tanulok, alapvetően magyar egyetemre szeretnék járni. Az infós tárgyakat mindenképp felveszem majd, de matematikus szeretnék lenni – ez a szak áll hozzám a legközelebb.
Képes Gábor
