Az orvosokat is segítheti a robotika
A robotika műhelyeit bemutató sorozatunkban eddig személyesen kerestünk fel izgalmas, fiatal fejlesztőműhelyeket, versenyeket, a következő tervünk pedig az volt, hogy az ország egyik legjelentősebb robotika központjába, az Óbudai Egyetemen működő Bejczy Antal iRobottechnikai Központba is ellátogatunk.
Végül az ismert okokból ebből két „home office” összekapcsolása, telefoninterjú lett – a központ egyik vezetőjével, Haidegger Tamással. Az 1982-ben született kutató neve biztosan nem ismeretlen tagjaink számára: 2016-ban nagy sikerű előadást tartott a Da Vinci sebészrobotokról 10. DE! konferenciánkon, 2017-ben pedig Kalmár-díjjal ismertük el munkáját.
Mit kell tudni a Központról dióhéjban?
Az Óbudai Egyetemen immár hét éve működik intelligens robotikai laboratóriumunk az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) berkein belül, de egy önálló entitásként, kifejezetten az alkalmazott, emberközpontú robotikai megoldások kutatás-fejlesztési problémáira fókuszálva. Manapság sokat emlegetjük az Ipar 4.0-át, azokat a flexibilis gyártórendszereket, ahol ember és gép hatékonyan tud együttműködni. Az elmúlt években kidolgozott elméleti koncepciók alkalmazásba való átültetése még komoly kihívást jelent a kutató-fejlesztők számára. Gondolhatunk például egy olyan gyárcsarnokokra, ahol autonóm, mobil robotok oldják meg a logisztikai feladatokat, de hibrid megoldásban még vannak ember által vezetett targoncák is. Másik kiemelt kutatási fókuszunk az orvosi robotika, ahol invazív esetben egy sebészrobotikai eszköz, például egy da Vinci robot valamilyen szoftveralgoritmussal megtámogatva pontosabban, jobban végez el egy beavatkozást, mint hagyományos módon egy ember.
Jelenleg hányan vagytok ebben a csapatban?
Öt senior irányítása mellett nagyjából 25 fiatal kutató dolgozik, de folyamatosan változik a létszám, mert szervesen együttműködünk a Neumann János Informatikai Karral, az ottani diákok jelentős hányadának a diplomamunka, szakdolgozat konzultációs feladatait látjuk el – és nagymértékben támaszkodunk a doktorandusz hallgatókra, akik nélkül nem lehet kutatás-fejlesztést végezni hatékonyan.
Mi a Te feladatod?
Két sapkám van. Egyrészt az ernyőszervezet (EKIK) főigazgatójaként nekem kell az összes adminisztratív, tudománypolitikai, üzemeltetési feladatot ellátnom, hiszen a vezető felelős azért, hogy jól működjenek mind a szakmai, mind a pénzügyi folyamatok. Itt az egyik legnagyobb kihívást a HR jelenti, hogy megtaláljuk, idevonzzuk és itt tartsuk azokat a tehetségeket, akiknek a munkájára tudunk építeni éveken keresztül. Az ipar elszívó ereje elképesztő – persze öröm számunkra, ha hallgatóink megbecsült munkahelyekre kerülnek, de arra is figyelnünk kell, hogy elegendő ember tudja a folytonosságot biztosítani.
Szakmailag pedig az orvostechnikai vonalat képviselem. Egyik kiemelt projektünk a da Vincihez új alkalmazások fejlesztése, olyan új szoftvereket és kisebb hadvermódosításokat készítünk, melyek révén a da Vinci távirányítású teleoperációs robotnak új képességeket tudunk adni. Az elemi sebészeti feladatok, alacsony szintű mozdulatsorok végrehajtása nem kell, hogy folyamatos ember irányítást igényeljen, a robot a meglévő szenzoros információk, elsősorban a 3D kamera képe alapján el tudja végezni – megfelelő tanító algoritmusok alkalmazásával – önállóan is ezeket. Egy öltést-varrást, egy tompa preparálást már algoritmusok alapján is megcsinál a robotunk laboratóriumi kísérleti körülmények között, ezt a kapacitást fejlesztjük, bővítjük (további részletek: surgrob.blogspot.com/).
A 2016-os előadásod idején a több ezer, világon üzemelő Da Vinci robotból egy darab volt nálunk, Magyarországon. Most hogy állunk ezzel?
Most 5500 működik világszerte – és csak egyetlen darab van nálunk, klinikumban továbbra sem került alkalmazásra. A világon évi 20-22 százalékos növekedést ér el a cég, elképesztő a kereslet, újabb generációs eszközök, sőt, komplett új robot jelent meg a portfóliójukban, utóbbi a tüdő distalis (távoli) részén lévő nodusok (csomók) biopsziájának segítésére – ez a tüdőrák korai szakaszában a hatékony diagnosztika kulcsa lehet. A fejlettebb világban ezeket a robotokat előszeretettel alkalmazzák. Azért hazánkban is vannak eredmények: az elmúlt két évben két sebészrobot is bevezetésre került a klinikumba. Egy CyberKnife sugárterápiás robotkar az onkológia számára és egy Rosa, idegsebészetben használt robot – ez egyfajta tűbeszúró/pozicionáló robot, hatékonyan támogatja, hogy pl. az agyba beültetendő elektróda pont oda kerüljön, ahová szükséges.
Több népszerű cikket olvastam, hogy Kínában mindenféle robotokat használnak a járvány kapcsán is. Miben tud a robotika segíteni járvány idején?
Tény, hogy a kommunikáció fenntartását nagymértékben tudja segíteni a robot, ha fizikai interakcióra is szükség van. Ha nem elég egy telefon, egy videokonferencia, hanem anyagmozgatás is kell, például egy elszeparált, idős ember lakásában vagy kórteremben. Prototípus jelleggel Kínában is működnek szállító robotok, hogy az ember-ember kontaktus elkerülhető legyen – hiszen a vírus élettelen felületen hamarabb elpusztul. Heves szakmai vita zajlik arról, hogy a koronavírus meddig él túl élettelen felszínen – de ha nem ember mozdul ki, csökkenthető a fertőzésveszély. A másik típus, a kórházi fertőtlenítő robot pedig egy hagyományosabb alkalmazása a mobil robotikának. Önjáró szállító robotokat szereltek fel UV-C csövekkel. Ezek nagy energiájú sugarakkal bombázzák az élő sejteket, amelyek DNS-e/RNS-e károsodik, nem lesznek képesek osztódni. Legalább három-négy cég szállt ringbe ugyanazon koncepcióval: az önjáró vagy majdnem önjáró robot oda-vissza masíroz, mint egy porszívó robot, és a rászerelt UV-lámpa segítségével sterilizál. Ez a fertőtlenítés sem száz százalékos, de a ronggyal sikálásnál biztosan hatékonyabb…
Reméljük, hogy ezek a technológiák hazánkban is elterjednek. A kutatás céljára Nektek milyen eszközparkotok van?
Közép-Európa egyik legkomolyabb eszközparkját tudhatjuk magunkénak. Van négy darab UR-5 dán kollaboratív robotunk, van egy KUKA iiwa kollaboratív robotkarunk, van egy kisebb mobil manipulátorunk (KUKA youbot), egy önjáró, karral rendelkező személyi asszisztens, Cruzr robotunk és több oktatástámogató robotunk (Nao, LEGO) is a kutatási interfésszel kiegészített da Vinci mellett. Sűrűbb napokon, amikor a hallgatóink jelentős része órán van, több robot van a laborban, mint ember.
A home office időszak után hogyan tovább?
Nincs megállás, két nagy pályázaton dolgozunk. Az egyik egy EU-s H2020 pályázat (RoButcher, https://robutcher.eu/), norvég konzorciumi vezetéssel, ahol a komplett vágóhíd automatizáció a cél (sertések esetében) – mert a nyugati országokban gyakorlatilag elfogyott a munkaerő. A lágy szövetek kezelése viszont még ma is nagy kihívás a robotikának. Másik pályázatunk pedig egy hazai kompetenciaközpont pályázat, mely révén létrejön egy digitális egészségtechnológiákra/kiber-orvosi rendszerekre fókuszáló tudásközpont, melynek eredményei új, MI alapokra helyezett sejt- és rákkutatásra, digitális patológiára használhatók. Izgalmas, sok embert megmozgató, nagy projektek ezek.
Hogy látod, a Neumann Társaság civil szervezetként mit tudna segíteni a robotikai témában?
Minden szakmai szervezet legfontosabb feladata manapság a műszaki téma népszerűsítése, a szakma szeretetének átadása. Nagy küzdelmet kell folytatunk a jövő generációjának megnyeréséért, hogy ne a könnyebb utat válasszák, igenis vegyék előre tanulmányaik során a programozást, matematikát, fizikát. A műszaki karrier elképesztő távlatok előtt áll, pár éven belül informatikai tudás kell majd gyakorlatilag mindenhez. A (társadalomba) beágyazott informatika nagy aranykora csak most jön - és a robotok teszik majd lehetővé, hogy megtapasztaljuk, megéljük a fizikai világban mindazt az összetett MI alapú fejlesztést, ami algoritmusok szintjén megjelenik. Egy önvezető autó vagy egy sebészrobot igencsak segít közvetlenül megtapasztalni, hogy ez a terület mivel könnyítheti meg az életünket...
Képes Gábor
A sorozat további részei:
MIRK budapesti ligák:
https://njszt.hu/hu/news/2020-02-24/vonalkoveto-robotok-es-kovetendo-egyenisegek
RobonAUT verseny:
https://njszt.hu/hu/news/2020-02-18/autonom-robotok-kozossegge-szervezodo-diakok
Netlife Robotics:
https://njszt.hu/hu/news/2020-02-14/cuki-robotember-magyarul-tanul
Revolution Robotics:
https://njszt.hu/hu/news/2020-02-05/robotika-muhelyeiben-1