Érdekességek az NJSZT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete történetéből
Kezdetek
A Szabolcs-Szatmár-Beteg Megyei Területi Szervezet 1977. december 17-én alakult meg a Jósa András Múzeum Dísztermében, 78 taggal. A szervezet első elnöke Dr. Varga Lajos lett, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tudományos főigazgató-helyettese, társelnöke Metz András, főiskolai adjunktus, számítóközpont-vezető, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola oktatója. A titkár Simon Béláné, a Mezőgazdasági Főiskola főiskolai adjunktusa lett – ő mind a mai napig a szervezet vezető képviselője. Az alakuló ülésen Sholtz Béla, a MTESZ megyei szervezetének titkára mondott bevezetőt, majd Obádovics J. Gyula, az NJSZT főtitkárhelyettese tartott előadást A számítógép vállalati alkalmazásai címmel.
A megye első számítógépe egy második generációs miniszámítógép volt, amely a KSH megyei irodájában működött 1970-ben. Az alakuló ülésen (1977) Simon Béláné számolt be a megye számítógépes ellátottságáról. Ekkor összesen öt darab kisszámítógépet tartottak számon. A legtöbb megyei vállalat és intézmény nem rendelkezett számítógéppel, helybeli – vagy épp debreceni, budapesti számítóközpontokra támaszkodva oldottak meg számítástechnikai feladatokat. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán TPA 1001i, az ÉPSZER-nél, a SZÁÉV-nél és a Honvédségnél PRACTICOMP 4000 kisszámítógép, a TAURUS Nyíregyházi Gyáregységénél RC-3600-as kisszámítógép üzemelt. Az 1977-ben készült, nem teljes felmérés az ügyviteli kis-és középgépekre és asztali kalkulátorokra nem terjedt ki, azt viszont megjegyezte, hogy a KSH Megyei Igazgatóságánál statisztikák, adatösszesítések céljaira egy Auditronic 770 asztali számítógépet használtak.
A szervezet már 1978-ban is igen aktív évet zárt: előadássorozatot, tanfolyamot szervezett, 1978. október 9-től 13-ig pedig kiállítást rendezett a Mezőgazdasági Főiskola aulájában. Többek között az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG), az Irodagéptechnikai Vállalat, a Videoton Számítástechnikai Gyára, a Telefongyár is bemutatkozhatott termékeivel, s a tárlathoz előadások is kapcsolódtak, mások mellett Edelényi László is előadott, ő a TPA-70 számítógép felhasználásáról a „korszerű mezőgazdaság szolgálatában”. 1979-ben is értékes előadások sora hangzott el.
1980-ban már érezhető a tömegessé váló informatika világának „előszele” a szervezet aktivitásán is. Februárban Társaságunk akkori elnöke, Vámos Tibor akadémikus tartott előadást Automatikus irányítás és mesterséges intelligencia címmel. Májusban a programozható számológépek megyei alkalmazásairól szerveztek ankétot. Ugyanebben az évben a VILATI-ban gyártott Practicomp-4000 kisszámítógép gyártóknak és felhasználóknak országos találkozót tartottak. Ebben az évben már középiskolai tanárok részvételével is tartottak kerekasztal beszélgetést, s Páris Györgytől, az Oktatási Minisztérium főtanácsosától kaptak tájékoztatást az oktatást kiszolgáló országos számítógépes hálózatról és a zsebszámológépek elterjesztéséről. Ígéretet kaptak arra, hogy kapnak egy ABC-80 személyi számítógépet.
A személyi számítógép korszaka
Az évek során megváltozott a megye számítástechnikai arculata: a 70-es évek végén és a 80-as évek elején többféle TPA-számítógép, SZM-4 és R-11 számítógép került a megye intézményeihez – és gyarapodott a Practicompok állománya is. Az irattári dokumentumaink tanúsága szerint 1984-ben „megyénkben a legmagasabb szintű alkalmazás a Záhonyi Automatikus Irányítási Rendszer (2 db. R-32-es központi gép és 10 db. VT-20-as terminál). Ezen kívül kb. 50 darab iskolaszámítógép (feltehetően: HT-1080Z), valamint mintegy 20 darab Commodore-64 üzemelt – és egyéb mikroszámítógépek (Sinclair ZX-81, SLK-80) is megjelentek a megyében.
A nyolcvanas évek elején az NJSZT több vezető munkatársa is megfordult a megyében: Kovács Győző kerekasztal beszélgetést tartott a megyei vállalatvezetőkkel, míg Dömölki Bálint, Obádovics J. Gyula, Lőcs Gyula és Papp Ferenc is sikeres előadást tartott. 1980-tól középiskolás számítástechnikai szakkört működtettek, az iskolaszámítógép-program támogatására pedig 1984. március 30-án városi versenyt szerveztek, ugyanez év augusztusára pedig sóstói számítástechnikai tábort hirdettek meg a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen. 1982-től mikroprocesszor alkalmazástechnikai klubot alakítottak, 1984-ben pedig a HCC klub (számítógépépítők klubja) helyi szervezete is megalakult. Megyei kollégáink az 1980-as években a korszakra jellemző Mikroklubok és TV-BASIC tanfolyamok révén és népszerűsítő előadásokkal is bekapcsolódtak a mikroszámítógépek elterjesztésének mozgalommá erősödő folyamatába.
1987-től egyre komolyabban vetődött föl, hogy Nyíregyháza adjon helyet Magyarország Számítógépmúzeumának. Végül 1989-ben született megállapodás az NJSZT és az Országos Műszaki Múzeum részéről, a kiállításra, amelyet ugyanebben az évben a nemzetközi hírű osztrák számítógép-konstruktőr és professzor, Heinz Zemanek nyitott meg. Az állandó kiállításnak tekinthető, átfogó tárlat – mai szegedi Informatika Történeti Kiállításunk „előképe” – a 90-es évek elejéig volt látogatható.
Új utak, robogás a robotok felé
A megyei szervezet az ezredforduló környékén újult erővel kezdte szervezni munkáját: egyik célja a fiatalok megcélzása volt. 2002-ben Linux Klubot alakítottak, Simon Béláné pedig Claude Shannon halálának évfordulóján tartott emlékező előadást. Ugyanebben az évben tudományos tanácskozással ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját, amelyben személyes hangú beszámolók éppúgy elhangzottak, mint a régió informatikai kutatásait és fejlesztéseit, helyi egészségügyi informatikai fejlesztéseket bemutató előadások – valamint emlékezés Bolyai János bicentenáriumára. A tudományos tanácskozást az Oktatási Minisztériumtól elnyert, jelentős pályázat révén tudták finanszírozni. A 2000-es években az ifjúság támogatása – például a fiatalok által látogatott Linux Klub mellett – a robotika került a megyei szervezet érdeklődésének homlokterébe. Erre példa tömérdek előadás, klubprogram mellett a Magyar Ifjúsági Robotfoci Bajnokság (2008-as év a „Robotfoci éve”), a számos rangos szereplés a Robocup keretében (többek között 2010-ben, az NJSZT támogatásával, Szingapúrban).
A múlt megőrzése, a jelenhez való alkalmazkodás, a jövő befolyásolásának igénye – az NJSZT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének története pont azon pillérek mentén értelmezhető, amelyek Társaságunk alapértékei.
